,,Csodálom Jézus Krisztust ahogyan a földre jön és saját kezébe veszi a
dolgokat.
Nem mást küld, hogy Ö fáradt cinizmussal, a mennyei
trónusán ülve, szemlélje és kommentálja az emberiség vergődését.
Ő közénk jött és szembemegy az akkori világ sodrásával, az erőszakos,
kapzsi, lusta, élvhajhász semmittevéssel.
Utat keres, építkezik,társakat gyűjt, megtanítja őket csendben lenni, befelé fordulva imádkozni, felfedezni a mennyei Atya, vágyaink által szívünkbe irt
álmait.
Naponta útra kel, bejárja a szülőföldjét, bátran nyíltan szóba
áll az emberekkel, meghallgatja őket, vigasztal, bátorít, segít.
Egyetlen kérdés, egyetlen gond se jelent számára akadályt,
lendületesen felvállalja azokat és megoldja.
Keresztelő Szent János lefejezése, egy - egy kudarc, nem bénítja le, duzzogva nem ül félre,hanem kitartó szívóssággal megy a szeretet útján előre.
Nem gyűjt kincseket, vagyont, nem áll be egyetlen politikai irányzatba sem,
szabadon száll, hiszi, hogy jósága, szeretete az egész világot
megmozgatja.
Egyszóval Jézus él, alkot és szeret, megy előre!
Már önmagában ezért a tevékeny, lendületes életéért, én Jézus Krisztus
mellé állok."/Böjte Csaba/
Kommentáld!