május 31.
ENGEDELMESSÉG
"És monda a király Isten emberének: Jere
haza velem, és egyél ebédet, meg akarlak ajándékozni. " 1Kir
13,7
Jeroboám egy ebéddel akarja megfizetni Isten emberét azért, amit
tett. Milyen felháborító! Semmit nem végzett benne az, ami történt. Még mindig õ
ül a trónon, aki kegyeskedik Isten emberét meghívni. Gyere, szegény próféta,
egyél egy jó ebédet nálam: én vagyok a király! Mi lett volna, ha a próféta azt
mondja: nem mulaszthatok el egy jó ebédet, úgysem ettem még ma. Milyen fájó lett
volna! Úgy szeretem ezt az embert, hogy amit az Úr mondott neki, megtartotta.
Nem engedte magát lekenyerezni a világtól. Sajnos, mi nagyon sokszor
megvesztegethetõek vagyunk. Isten embere azt mondta a királynak: "Azt
parancsolta nékem az Úr... ne egyél ott kenyeret, vizet se igyál, vissza se térj
azon az úton, amelyen elmégy." Isten szolgájának nagyon komoly kérdés, hogy
mibõl él, mit eszik, mit iszik, mik a forrásai, honnan veszi az anyagiakat. A
világ minden kincse nem ér annyit, mintha az Úrnak egy simogató pillantása rám
néz, és azt mondja: jól van, gyermekem. Ez a kenyér a szívemnek. Isten szolg
ája, aki annak érzed magad, mit eszel és mit iszol? Azt, amit a világ? Milyenek
az eljárási módjaid? Vajon az Úr útján jársz? Komoly kérdés kell legyen annak az
embernek a számára, aki szolgálatba megy. Az Isten embere "elment más úton, és
nem tért meg azon az úton, amelyen Béthelbe ment". Ennek a szolgának nagy
ajándéka volt az engedelmesség. Vajon megvan-e ez a kegyelmi ajándékod Istentõl?
Megteszed-e, amit az Úr mond? Ezen múlik minden. A mai nap egyszerû üzenete,
hogy légy engedelmes!
Kommentáld!