Az ökológiai egyensúly kifelezetten olyan terület, ahol a döntések jellemzõen ütnek vissza, általában váratlanul, és igen kellemetlenül…

Például amikor Teddy Hughes mester és családja az ausztráliai Új-Dél-Walesben letelepedett, Teddy magával hozta kedvenc házinyusziját, (akit Cotton Tail-nek, "gyapjas farkúnak" hívott), s aki megérkezésükkor kiváló egészségnek és "áldott állapotnak" örvendett.

Ha már Ausztráliában volt, Cotton Tail a szabadságot választotta, s mivel természetes ellenségek nem háborgatták, egy nyúltól leginkább elvárható módon, világra hozta számtalan utódát.

Mr. Hughes jószívûségének egyenes következményeként a nyulak elárasztották Ausztráliát, s az 1960-as évekre a déli kontinens minden bizonnyal elsõ számú "állati Isten csapása" lett belõlük.

Szaporodási kedvük évente a farmerek dollármillióit emésztette fel...

------------------------------------------------------------------------------

Ugyan csak nyúl-ügy. Egy francia gazdának elege lett a nyulakból, s megfertõzte a jámbor kétfülûeket saját pestisükkel, az Európában addig ismeretlen myxomatosis-szal.

(Valahogy úgy, ahogy a gyarmatosító Cecil Rhodes fertõzte meg a bennszülötteket szántszándékkal a kanyaróval)

Európa majd teljes nyúlállománya pusztult el szörnyû kínok között, míg megjelent egy rezisztens kalánfülû törzs, mely azután annál gyorsabban szaporodott el, mint annak idején megbetegedett elõdje…

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az ember joggal hiheti, e kemény leckékbõl sem tanult dr. Warwick Kerr a brazíliai Saõ Paulo Egyetem professzora.

A doktor úr úgy gondolta, a csökött brazil méztermelésre ugyancsak ráférne egy kis lökés.

Elsõ lépésként kiderítette mitõl kevés a méz.

Nem is gondolnánk, noha kézenfekvõ… A brazil méhek nem elég szorgalmasak…

Nyilvánvaló fel kell váltani a lusta típusokat egy energikusabb és termelékenyebb méhfajra.

Genetikus lévén, dr. Kerr-nek semmiség volt a probléma gyökeres megoldása.

26 méhkirálynõt importált Afrikából, és hasonlatosan ama klasszikusnak számító Micsurin kollégájához, összevissza keresztezte ezeket egy kéznél lévõ olasz méhtörzzsel.

Az eredmény egyszerûen lenyûgözõ volt. Eleddig nem tapasztalt, kegyetlen zümmögõ fajtát sikerült "összegányolni", amitõl még õ maga is meglepõdött.

Ezek az egyedek olyan különleges fullánkkal voltak felfegyverkezve, melynek egyszeri döfése emberre, állatra egyaránt halálos veszélyt rejtett.

A baj nem jár egymagában, tartja több nép bölcs mondása, s ez realizálódott is, amidõn dr. Kerr 40.000 méhe kiszabadult…

A pánik leírhatatlan volt, s a következmény is, Brazíliában 150 embert és számtalan állatot sikerült halálra csípniük a szorgalmas "zümiknek". Mellesleg, a méztermeléssel akkor nemigen törõdött senki…

--------------------------------------------------------------------------------------------------------

Ez mind infantilis játéknak tûnhetett volna Nagy Kasipur, Arunadnapura királya számára, aki i.sz. 300 körül elhatározta, forradalmasítja országa (a mostani Sri Lanka) mezõgazdaságát egy bonyolult öntözési és tároló rendszerrel, amit ciszternának nevezett el.

Tervének sikeres voltát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az eleddig az ismeretlenség homályában megbúvó székhelyét virágzó várossá fejlesztette a korszakos ciszterna jótékony hatásának köszönhetõen.

Híre egészen Rómáig eljutott, ahonnan követek jöttek, hogy megcsodálják az erõs, de titokzatos keleti nagyságot.

Hát igen, csakhogy a kreatív lelkületû uralkodó nem számolt a ciszterna egy másik, kevésbé jótékony hatásával. Ahol ciszterna van, ott moszkitó is. Ezt nem tudta a jó Kasipur.

Aztán megtudta, egész Ceylon is…

Késõbb azt is, hogy a moszkitók egyik fõ tulajdonsága, mérhetetlenül elszaporodni a ciszternák nyugodt vizében. Arra azonban még a legpesszimistább udvari "béljós" sem számított, hogy ez az ismeretlen vegetáció nem jár egyedül, vele van a malária…

A malária pedig nem teketóriázott, egy emberöltõ alatt kipusztította a teljes civilizációt…

------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Fenti önindukált borzalmak mind másodosztályúvá törpülnek egy hatalmas szovjet "eredmény" mellett.

1928-ban Sztálin, olyan ötéves tervet bocsátott ki, mely nem kevesebbet irányzott elõ, mint az orosz mezõgazdaság gyökeres forradalmasítását.

A terv nagyrészt a biológus Krofim Gyeniszovics Liszenko genetikai elképzelésére, mint pillérre támaszkodott. Liszenko földre söpörte a biológia több évszázados tudományos tapasztalatait, úgy gondolta, egy generáció alatt megváltoztatja a haszonnövényeket, s azok így sokkal több termést hoznak majd.

Igaz, Liszenko a Szovjetunió Hõse volt, mely kitüntetést bizonyára nem kiváló elképzeléseiért kapta. Hacsak egy grandiózus tévedésért akkoriban nem osztogattak plecsniket.

Ki tudja…

Hibás elképzelései nagy szerepet játszottak abban, hogy az ötéves terv a történelem legnagyobb ember elkövette katasztrófájává lett. Mintegy tízmillió ember halt éhen…

Ahelyett, hogy magát, vagy még inkább Liszenko-t átkozta volna el, Sztálin a sokat szenvedett népre támadt, példa nélküli tisztogatásba fogott, s szokása szerint oroszok további millióit likvidálta…

/forrás:internet/