Belgium egyik legjellegzetesebb étele a sült krumpli (franciául: frites, hollandul: frieten , frietjes, fritten), amely a belga kultúra és nemzeti identitás szerves része, és a belgák határozottan állítják, hogy ők találták fel a sült krumplit.

A belga származású Charles de l'Écluse (1526 - 1609) vagy Carolus Clusius érdeme, hogy támogatta a krumplitermesztés elterjedését Belgium területén és ezzel hozzájárult a belga konyha egyik jellegzetességének kialakulásához.

Jo Gérard belga újságíró szerint az 1680-as években Németalföld déli részén, a Meuse folyó völgyében Dinant és Liège között "találták fel". A környék lakói igen szegények voltak, ételeik mellé általában a folyóból fogott kis halakat sütöttek zsírban. Amikor azonban a folyó befagyott, kénytelenek voltak krumplit felszeletelni és kisütni, hogy valamivel kiegészítsék étrendjüket.

A belga sült krumpli eltér a másutt elterjedt, kb. 6-10 mm vastag sült krumplitól, amit pl. a gyorséttermekben szolgálnak fel (ezeket pommes allumettes ("gyufa krumpli") néven ismerik Belgiumban).

A belga sült krumplit vastagabbra (12-15 mm) szelik és általában zsírban sütik ki. A sütés folyamata is eltér: első lépésben kb. 180 fokon elősütik a krumplit, majd kis hűlés után magas hőmérsékleten készre sütik, a végeredmény belül puha, kívül ropogós, igen laktató étel, amit előszeretettel fogyasztanak önmagában, frissen sült húsokkal, kagylóval vagy virslivel, kolbásszal.

A sült krumplit és a mellé kínált húsokat a franciául friterie-nek, hollandul frituur-nek vagy frietkot-nak nevezett kifőzdékben készítik el, amelyek az ország összes településén megtalálhatók. A kifőzdék igen gyakran csak ebédidőben (12-14 között) vagy este (17 - 22) között tartanak nyitva, de elsősorban a turisták által sűrűn látogatott városokban egész nap nyitva tartanak.

 

 

 

Tengeri gyümölcsei csokoládéból - állítólag a Guylian cég alapítója, Guy Foubert készített ilyen először a 60-as években.

Belgium világszerte híres terméke a belga csokoládé, amely hírnevét elsősorban magas minőségének köszönheti. Napjainkban a vonatkozó európai szabályozás engedélyezi legfeljebb 5% növényi zsír felhasználását, de a belga gyártók a hagyományos eljárásokhoz ragaszkodnak és csak tiszta kakaóvajat használnak fel.

 

A belga csokoládé minőségét az állam által támogatott AMBOA logó garantálja.

Állítólag a szintén magas minőségéről ismert svájci csokoládét is belga recept alapján kezdték el gyártani.

Az igen magas minőségű belga csokoládét napjainkban is kézzel, kis műhelyekben állítják elő a chocolatier néven ismert mesterek és frissen árulják saját boltjaikban.

 

A belga csokoládéipar jellegzetes termékei az ezerféle formájú és ízesítésű pralinék.

Az első pralinékat állítólag 1912-ben ifj. Jean Neuhaus készítette, aki nemsokkal ezután kialakította a ballotin vagy pralinedoosje néven ismert csokis dobozokat, amelyekben a hőre érzékeny pralinék nagyjából egyenletes hőmérsékleten maradtak.

Napjainkban több száz féle pralinét állítanak elő, egyeseket csak csokoládéból, másokat tejszínnel, likőrrel, konyakkal töltve, marcipánnal vagy narancshéjjal./forrás:Wikipédia/

 

 

U.I.

Brügge,nagyon régi flamand város.A látogatókat nem csak a város ódon hangulata varázsolja el,hanem a csokoládéillat is.Az óváros egyik utcájának mindkét oldalán  csokoládékészitő mühelyek és boltok,

elképzelhetetlen mennyiségben kinálják áruikat.../ :-)/