Futásfalva két kilométerre fekszik a községközponttól. A szóbeli hagyomány szerint Kún László magyar király adományozta a Hamar családnak. Amikor harcai során az uralkodó erre a vidékre került, egy életveszélyes helyzetből, futása közben, éppen a Hamarok mentették meg. Hálája jeléül a területet megmentőinek ajándékozta, akik a király futásáról, Futásfalvának nevezték el a települést. A falu első írásos említése 1544-ből való. 

A plébánia alapításáról pontos adatok nem léteznek, de az anyakönyvek tanúsága szerint 1696-ra vezethető vissza. Az egyházközség már jóval előbb létezett. A legrégibb időkben Kézdiszentlélekhez, majd Torjához, és végül a kantai plébániához tartozott, mígnem önálló plébániává alakult. Az előző templomról írott forrás nem tanúskodik. A jelenlegi templomot az egyházközség építette saját költségén. Az alapkőletétel 1851-ben történt. Az új templomot dr. Haynald Lajos gyulafehérvári püspök szentelte fel 1856. június 24-én. 1877-ben felújították, majd később az 1907-es, 1940-es, 1977-es és 1990-es nagyobb földrengések alkalmával mindig komoly anyagi és fizikai hozzáállásra szorult a templom (vakolás, festés stb.).

A falu határában régen két kápolna állott. A templomban őrzik a Csíksomlyói Istenanya szobrának 1750-ben, fából készült hasonmását, amelyet a szabadságharc idején Esztelnekről menekítették ide. A szobor egy katona alkotása. A falu legrégebbi háza 2010-ben volt 300 éves. Innen származott Makó György, Háromszék főkapitánya, aki előbb Mihály vajda, majd Székely Mózes zsoldjába állt. A falu búcsúnapja Szent András napjára, november 30-ára esik.

Futásfalva központjában magasodó Szent András-templom állott. Az épület falán Magyarország ezeréves fennállásának emlékére készíttetett márványtáblát helyeztek el, alatta a két világégésben elesettek névsora található. Bent a templomban a csíksomlyói Mária-kegyszobor 1750-ben készült hasonmását őrzik. Ez a szobor az esztelneki ferences kolostor részére készült, ahonnan valószínűleg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején menekítették Futásfalvára. A „háromszéki Szűzanyá”-nak nevezet értékes kegyszobornak köszönhetően az egyházmegyei hatóság 1992-ben a templomot és a környékét zarándokhellyé nyilvánította, és Sarlós Boldogasszony napján, július 2-án fogadalmi búcsút engedélyezett. Tifán Lajos helybeli plébános kezdeményezésére 1993-ban a Tér nevű hegyre vezető egy km hosszú keresztutat hoztak létre. A faluban I-VIII. osztályos általános iskola és óvoda működik.

Futásfalva 2002. január 1-je óta az egyháztól hivatalosan is elismert zarándokhely: Dr. Jakubinyi György, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke kegyhellyé nyilvánította. A kinevezés dátuma: 2001. december 27.

Futásfalván a zarándokokat mindig szívesen fogadja a Szép Szűz Mária, a Szentséges Szűz Mária, ahogyan Őt szép népénekeiben megszólítják a székelyek.

Tifán Lajos helybeli plébános kezdeményezésére 1993-ban a Tér nevű hegyre vezető 1 km hosszú keresztutat hoztak létre.