A falu fölött délkeletre, az erdő szélén fekvő kolostora az egyik legjelentősebb erdélyi zarándokhely.

1699. február 15. és március 12. között, tehát két évvel az erdélyi románság vallási uniója után a falu fatemplomának a nagyiklódi pap által festett Szűz Mária-ikonja több alkalommal könnyezett a Hohenzollern-ezred ide beszállásolt katonái előtt.

 

A Kornis Zsigmond gubernátor által elrendelt és a kolozsmonostori jezsuiták által lefolytatott tanúmeghallgatásokon az eset valódisága mellett tanúskodott a templom papján és a katonákon, köztük Lapacsek dési parancsnokhelyettesen és Vanner János századoson kívül két frissen katolizált, korábban kálvinista nemesember is. Kornis a szentképet szentbenedeki kastélyába vitette, és országszerte elterjesztette a csoda hírét.
A mikolaiak pert indítottak ellene és vissza is ítélték nekik a képet, Kollonich Lipót esztergomi érsek azonban elérte, hogy a kolozsvári jezsuiták kapják meg és csak egy-egy másolata maradjon Mikolán és Kornis Zsigmondnál.


Azóta az eredeti kegyképet valószínűleg a kolozsvári piarista, volt jezsuita templomban őrzik, de a román görög katolikus egyház a mikolai képet tekinti az eredetinek.

Már zarándoklatok helyszíne volt, amikor XIII. Kelemen pápa 1767-ben kegyhelynek ismerte el és búcsút hirdetett a három Mária-főünnep, Gyümölcsoltó Boldogasszony, Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony napjára. Valójában azonban csak utóbbi kettőnek alakult ki hagyománya, a Julián naptár szerint augusztus 27-én és szeptember 20-án.

A zarándoklatok nemcsak a románság körében váltak felekezeti különbség nélkül népszerűvé, de a katolikus, sőt a református magyarok között is.

A bazilita szerzetesek a 18. században telepedtek le a kegytemplom mellett. 1875 és 1905 között építették a kőtemplomot, ahová az ikont 1883-ban áthelyezték. A két világháború között a román ortodox egyház kampányt folytatott a mikolai zarándoklatok ellen. 1948-ban, a görög katolikus egyház betiltása után a szerzeteseket letartóztatták, házfőnökük a szamosújvári börtönben halt meg. A kolostort az ortodox egyház kapta meg. A kegyképet az egyik szerzetes saját házának falában rejtette el, de 1964-ben, halála előtt rejtekhelyét elárulta az akkori ortodox házfőnöknek. A kibontott képet a kolozsvári ortodox teológia kápolnájában helyezték el, majd az 1990-es években visszavitték a mikolai kolostorba. Azóta nagyboldogasszonykor az ortodox egyház is megtartja a Mária-zarándoklatokat, de párhuzamosan a görög katolikus egyház főpapjai is misét celebrálnak a faluban. A kolostor tulajdonlásáért a görög katolikus egyház pert indított, amelyet a bákói törvényszék tárgyal.

Az eredeti fatemplom 1973-ban leégett. Helyére 1974-ben Noszolyból szállítottak ide egy valószínűleg a 17. századból származó fatemplomot. A kegytemplom fölé az ortodox egyház már két évtizede épít egy nagyobb szabású templomot.