ERDÉLY  -S MAGYARORSZÁGRÓL

 

Két egy édes testvér haza

Magyarország Erdélylyel,

Magyarjain kivül tart még

Másokat is kenyérrel.

 

Magyarok közt német, zsidó,

Tót, sváb, élnek csendesen,

Erdélyben sok oláh, czigány,

Örmény, szász van vegyesen.

 

Nagyon áldott egy ország ez,

A világon párja nincs;

Mezői dús termésüek,

Hegyeiben sok a kincs.

 

Állat, növény, viz, levegő,

Egészséges tápszerek;

Bort, dohányt, sót kölcsön kérni

Nem mennek az emberek.

 

Vitéz népe hajdanában

Harczban élte napjait,

Most békében tanácskozva

Igazgatja dolgait.

 

Zászlóját a haladásnak

Lobogtatja számos kar: 

Gazdag, miveit nemzetekkel

Versenyez már a magyar.

 

Megáldotta a jó Isten

A magyarok hazáját,

Dús termések ékesitik

Mezőit és rónáját.

 

A havasok aranybányás

Festői szép hegyei

Kis Erdélyhont két karával

Mintegy általöleli.

 

Hires e föld borvizéről,

Melytől a bor fölpezseg;

Szamos, Maros, Olt, Körös, e

Hazát folyva futja meg.

 

Kis részében lakik egy nép,

A szorgalmas székelyek;

Édes testvér a magyarral,

Sok mindenhez értenek.

 

Tátra, Fátra, Mátra hegyek

Nagy Magyarhon diszei,

Határ hegyvonalát a nép

Kárpátoknak nevezi.

 

Duna, Tisza, Dráva, Száva

Négy legnagyobb folyója;

Jár a Dunán naponként több

Társulatok hajója.

 

A Balaton nagyszerű tó,

Tele legjobb halakkal;

Szép vidékén a halász-nép

Kinál izes falattal.

 

De már láttuk ugy nagyjában

E szeretett szép hazát,

Uti szemlénk a kitünőbb

Városokra térjen át.

 

Pozsony

 

A Duna bal partján menve

Pesttől mindig felfelé,

Pozsony vára kies helyen

Tünik föl a szem elé.

 

Legrégibb és leggazdagabb

Városa a hazának,

Hol koronás királyaink

Igen gyakran valának.

 

Pest s Budával, mint testvérrel,

Közlekedik élénken,

Lakosinak nagyobb része

Jómódú és tevékeny.

 

Pest-Buda

 

Pest Magyarhon fővárosa,

Széltében a Duna mossa;

Pest, Buda egy város volna,

Ha köztük e viz nem folyna.

 

De a lánczhid összetartja,

Elbámul a néző rajta;

Angol volt e mű mestere,

Méltón nyert oly nagy hirt vele.

 

Buda áll a viz jobb partján,

Öreg Gellért-hegynek alján,

Van királyi palotája,

S nagy értékü fegyvertára.

 

Hát az mi ott a vár alatt?

Alagúton szekér halad.

Általfúrták a nagy hegyet,

Az út ott is Pestre vezet.

 

"Pest-Budáról sok nép kijár",

Nem ritka a magyar szó már;

Mert még a ki nem is magyar,

Beszélni e nyelven akar.

 

Kié az a szép épület?

Valamelyik grófé lehet.

Szinház az: a nyelv temploma,

Mulattató nagy oskola.

 

A táncznak is van nagy háza,

Tudósoknak palotája,

S hol a ritka tárgyak vannak,

Muzeum a neve annak.

 

Fényes bolttal sok az utcza,

Mely keresztülkasul futja.

Uri a nép, s czifra benne,

Mintha mindég ünnep lenne.

 

Bár ki mit mond, szép e város

Hogy Budával ilyen páros,

Ez az ország ékessége,

Magyar nemzet büszkesége.

 

Esztergom

 

Festői vidéknek gyönyörü ölében

Fekszik ős Esztergom nevezetes vára,

Mely fölé az Isten ragyogó egéből

Jólét s gazdagságban áldott kezet tára.

 

Roppant nagy templomot épitett egy főpap

A város fölött egy terjedt hegytetőre,

Melynek méltóságos, fönseges alakja

Bámulást gerjesztve hat a szemlélőre.

 

Környékén még látunk több csinos szép falvat,

Melyeknek dús földe tele márvány s kővel.

Dömös egy királynak volt mulatóhelye,

Ékeskedik Maróth szép bikkfa-erdővel.

 

Rév-Komárom

 

Vára hires nagy erősség

Gyakran vítta bősz ellenség.

De küzdelme hasztalan volt;

Még most is áll, meg nem hajolt.

 

Vannak remek templomai,

Könyvnyomdája, hajósai.

Lakosai nagyobbára

Vállalkozók a munkára.

 

Veszprém

 

Egyik felől környezi a

Várost a szép Balaton,

Más oldalán nagy rengeteg

Erdő terül, a Bakony.

 

Püspöki lak, székesegyház,

Fölmagasló régi vár,

Melyen egyik királynénknak

Kápolnája most is áll.

 

Tokaj

 

Jó bortermő szőlőhegyek

Aljában

Áll e város, s hirét hordja

Borában.

 

Jó volna ott szüretelni,

Ugy-é bár?

Majd meglátja, ki valaha

Arra jár.

 

Debrecen

 

Hires város az alföldön Debreczen,

Rónaságos határ körzi kereken,

Nagy magyar, és legnépesebb Pest után,

Ott virágzik az ipar csak igazán.

 

Szinháza uj, és alig ha párja van,

Oskoláját látogatják számosan;

Nincsen köve, mégis járdát rakatott,

Mert sarában ember alig haladott.

 

Nagyvárad

 

Hazánknak e szép városa

Dús termékeny helyen áll,

Ott nyugoszsza örök álmát

Régidőktől sok király.

 

Velencze, Váraly, Olaszi,

Még mind hozzá tartoznak.

Szinhelye volt több nagyszerü

Eseménynek, s harczoknak.

 

Isten veled Magyarország,

Mi már tovább indulunk.

Mi testvéred, a kis Erdély

Szép ölébe eljutunk.

 

E hegy a két hon határán

Áll, s Királyhágó neve.

Elsőbb rá egy király hágott,

Van is róla egy rege.

 

Kolozsvár

 

Nagy pompában nem ragyog e város,

Nagyszerüvé zajos multja tette,

A történet kinoskamarájában

Egy örökös nagybecsü ereklye.

 

Itt született a nagy király: Mátyás,

Itt nevelt több fejedelmet anyja.

Erdély nemes fiai fejére

Itt szórt halált a zsarnokok ajka.

 

Mintha Isten jobb és bal karjával

Ezt a várost átölelte volna.

Bő áldást hint jobbjával feléje,

Mig balja a villámokat szórja.

 

Áldás van a mezőkön s hegyekben.

Dúsan egykor fiai e várnak.

Nem hiába nevezte el népe

Hajdanában "Kincses Kolozsvárnak".

 

Szamos-Ujvár

 

Nagyobbára örmény telep,

Vallásosak az emberek

Ott, s szorgalmas kereskedők,

Sokfélével üzérkedők.

 

Ismeretes nagy fogháza,

Mely sok vétkest zár magába

S hogy magokat meg ne unják,

Napon által dolgoztatják.

 

Maros-Ujvár

 

Régi gazdag nagy sóbánya

Terül el e város alatt.

Szélein a szőke Maros

Csendes vize büszkén halad.

 

Jobbra távol szép zöld begyen

Alt egy csinos palota;

Erdély egyik nagy fiának,

Gróf Mikónak tulajdona.

 

Maros-Vásárhely

 

E város a székely földnek

Legragyogóbb gyöngye,

Körülfolyja a Marosnak

Omladozó könye.

 

Szépre, jóra lelkesülni

Tudó miveit népe,

Magyar vendégszeretetnek

Elő mintaképe.

 

Szép kútja van piaczának

S több zöldelő fája.

Könyvtár, nyomda, gőzmalma és

Jeles tanodája.

 

Nagy-Szeben

 

A szebeni erdő híres,

Hozzá közel van a város,

Német ajkú szász nép lakja,

De nem igen barátságos.

 

Templom és főtanodával

Dicsekedik szép belvára.

Szorgalmatos az iparban,

Ismeretes jó gyertyája.

 

De hagyjuk már e vidéket

Térjünk el a hegyek felé,

Arany, ezüst, s más érczekben

Gazdag bánya-helyek közé.

 

Gyula-Fejérvár

 

Igen jeles vára van e városnak,

Épülete, szép utczái számosak.

Ott a püspök, s több papoknak főhelye,

Katonáknak tanyája és őrhelye.

 

Torony, hol a csillagokat vizsgálják,

Műhely, melyben a puskaport csinálják.

Megolvasztják a nemesebb érczeket,

S verik a réz, ezüst, arany pénzeket.

 

Abrudbánya, Verespatak

 

Szépséggel és gazdagsággal

Ez a tájék meg van áldva.

A megfurkált kősziklában

Lelnek arany s ezüst ágra.

 

Abrudbánya, Verespatak,

Minő derült a te képed!

Bút, szükséget alig ismer

A te vidám munkás néped.

 

Héten által nagy a munka.

Kemény kőben rejlik az ércz.

Vas csákányok ütésétől

Rendül a hegy, hangzik a bércz.

 

Ámde mindez elcsendesül,

Ha ünnepre kél a reggel,

S ha oda mégysz, fogad e nép

Vendéglátó szeretettel.

 

De már vegyünk bucsut tőlük!

Utunk legyen befejezve.

Isten áldja meg e hazát,

S minden népét rendről rendre.

ÁMEN

 

Bizom  benne ,hogy a vers olvasásakor ,sok  Kedves Tesvérem  választ  kapott  a kérdésre : ,,Mit  jelképez az  Erdélyi keresztények -Határok nélkül" logója.....

Szeretettel  ,Erzsike