" Az erdélyi szászok több évtizede tartó exodusa nyomán ma már szinte nem is találni olyan szász falut Erdélyben, ahol két-három öregemberen kívül még valaki németnek vallaná magát . A század elején még közel egymilliós romániai német közösségből ma már alig százezer lélek maradt szerte az országban. A Szeben megyei Almakerék esős időben alig járható, tizenöt kilométeres földút végén bukkan elő a semmiből, a falun túl már nem vezet semerre út. A világvégi településről azonban alig néhányan vándoroltak ki, a faluban a mai napig mintegy 150 fős német ajkú közösség él." (írta a Krónika 2002 okt.30 -án)

Almakerék  2005 augusztus 3-án  ünnepelte  fennállásának 700. évfordulóját 

          Evangélikus templom   

Ezt Apafi Miklós 1447.évi végrendeletéből tudjuk meg, ugyanott, ahol unokáját, Mihályt –1440-1469- egyedüli örököseként nevezi meg. Ő,valamint felesége, Klára az oltár készíttetői. Alakjuk ezért Mihály arkangyal és (Assziszi) Szent Klára (1194-1253) társaságában, a Máriát üdvözítő angyalokkal egyetemben az oltár központi részén látható. Az oltár fölötti zárókövet is Apafi-címer díszíti .

A XV. sz-i bástyákból a két északon fekvőt később lebontották , mára csak az alacsony kaputorony,ill.a lõrésekkel ellátott, négy emeletes harangtorony maradt meg. 

       

             az erődített templom      

   ( kattints a részletesebb ábráért )

A szentélyt a XIV. sz.-ban  gótikusan átépítik , a freskódíszítés 1390/1400-ból való. A reformáció idején ezek a képek szokatlanmódon, bármi átfestés nélkül, teljes díszükben a falon maradtak .

A reformáció idején bemeszelt festmények restaurálását 1914-ben Szőts Imre építész és Veress Zoltán festő végezte el. 

Közép-Európa kisebb vidéki templomaiban gyakran találkozunk ezzel a stílussal, Erdélyben Homoródon (1300) Bögözön (14.sz. eleje) és Homoróddarócon  (1370), a Szepességben Csécs és Zsigra templomaiban. 

• Az északi hajófal képeinek olvasata  ( részletes leírás és képek )

• 
  

A szentély  al secco technikával készült festményeit  az 1400 körüli európai udvari gótika remekműveként tartjuk számon .Tematikáját tekintve tulsúlyban vannak a Jézus életét-, feltámadását és a Mária megdicsőülését abrázoló jelenetek. Meghatározó háttérszínük a sötétkék .

• A szentélymennyezet képei   ( részletes leírás és képek )
• A szentély oldalfalainak festményei     ( részletes leírás és képek )

                                                                                    Almakerék Mária-oltára  ( a Civertan-stúdió felvétele )

A templom harangjairól szólván megállapíthatjuk, hogy a  15. sz derekának pár durvább kidolgozású példányával van dolgunk, melyeket nagyszebeni vagy segesvári , eredetileg bizonyára nem harangöntő foglalkozású rézműves mesterek készíthettek.

Közülük elsőnek a 13-14 sz –ból származó nagyszebenit említjük, melynek vállán a köv.majuszkuláris felirat található : + O REX GLORIE + UENI + CVM + PACE  

A következő - (oldalán szőlőleveles-indás fríz húzodik) majuszkuláris felirata :

                     +O REX+ GLORIE+VENI+CVIM ( 14.sz vége Nagyszeben )

A következő durván öntött harang vállán sodrott bordakeretben minuszkuláris felirat : „ o rex. g(lori)e . veni. cv(m) . pace. anno. d(om)ini . m. cccc xxxx.1440 Nagyszeben ?

A 155 kg-os harangot, melynek vállán sodrott bordakeretben üres feliratsáv fut körbe,  az első világháború idején rekvirálják, a segesvári gyűjtőközpontból 1918-ban az MOB közbenjárása nyomán azonban kimentődik. Öntésének ideje a 14 sz.  közepére-végére tehető , ugyancsak segesvári műhely alkotása .

A sekrestye alatt található az Apafiak XVII. sz.-i kriptája .  Itt volt eltemetve az utolsó erdélyi fejedelem , Apafi Mihály  apja , Apafi György ( megh.1633-ban ).  A síremlék ,  EliasNicolai egyik korai (1635)  műve 1916 óta  a Magyar Nemzeti Múzeumban lálható .