Pongrác (május 12.), Szervác (május 13.) és Bonifác (május 14.) a „fagyosszentek” a kertek rémei hírben állnak hiszen az évszázados megfigyelés és tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás május közepe felé hirtelen hidegre fordulhat ami egyetlen koratavaszi növénynek sem kedvez. 

A kalendáriumokban olvasható rigmusok is erre figyelmeztetnek: 

"Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyosszentek, 

Hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kentek!" 

Ilyentájt szoktak fellépni a késő tavaszi fagyok, s óriási károkat okoznak a mezőgazdaságnak. A májusi fagykár oka, hogy ilyenkorra a növények sejtnedve felhígul, s ezért a 2-3 fokos fagy is végzetessé válhat. A sejtek között levő járatokban ugyanis megfagy a víz, s a képződő jégkristályok valósággal kiszívják a környező sejtek nedvességét. A jég szétroncsolja a sejtek falát és a növény elpusztul. A gyümölcsfák levelei felhólyagosodnak, majd megbarnulva lehullanak. A gabonanövények szára felpuhul, a kalász kifehéredik. A zöldségfélék úgy összezsugorodnak, mintha leforrázták volna őket. A fagyra legérzékenyebbek a bab, a paradicsom, az uborka és a tök – ezeket úgy érdemes vetni, hogy a zsenge hajtás csak a fagyosszentek után bújjon ki a földből. 

Szent Pongrác és Szent Bonifác ókeresztény vértanúk voltak (304-ben), Szent Szervác püspök, hitvalló volt (360 k.). 

A néphiedelemben a legenda szerint Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Pongrác kánikulában a subában is megfagyott, Bonifácot pedig halálra csipkedték a szúnyogok. Ezért haragszanak az emberekre és térnek vissza évente, hogy bosszantsák őket és tönkretegyék a termést. Fagyot ráznak, megdermesztik a veteményt, letarolják a földet. Egyes vidékeken viszont úgy vélik, hogy a rosszindulatú szentek jóságosak is tudnak lenni ugyanis ha kisüt a nap bő termést hozhat a szőlősgazdáknak. Felénk úgy vélik, ha fagyosszentekkor nincs felhő akkor sok  bor lesz.

"Sok bort hoz a három ác, 

Szervác, Pondrác, Bonifác, 

Ha felhőt egyet lem látsz." 

Több hasonló tartalmú rigus is ismeretes. Pl: 

"Szervác, Pongrác, Bonifác, 

megharagszik s fagyot ráz." 

" Szervác, pongrác, Bonifác, 

Zsófia után is lehet gyász." - ami arra utal, hogy Zsófia napja (május 15) is hozhat még fagyot, ezért némely vidékeken Zsófiát is a rosszindulatú szentek közé sorolják. 

Ám nemcsak Szervác, Pongrác és Bonifác május fagyosszentjei. Még van egy Orbán. 

Orbán pápa 223-ban lett a katolikus egyház feje és 230-ban szenvedett vértanúhalált. 

Orbán napja, május 25. Szent Orbán a szőlőtermesztők, kádárok, kocsmárosok patrónusa. A néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és ezen a napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle. 

Ha ezen a napon lehűl a levegő és a vizek befagynak, akkor a szőlőt igen súlyos kár éri. Ha orbán napján fagy van akkor ősszel a vincellérek nem szüretelnek. Egészen távoli prognózist mutat a népi jövendölés: 

"Ha Orbán nevet, a szőlő sír." 

"Savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő." 

Felhasznáták ezt a napot terménybecslésre is, mert " Ha Orbán napja szép akkor bő lesz az esztendő." 

Ady Endre: Fagyosszentek  

Be kén' jól rendezni Vácot,

Odazárni Bonifácot,

Szerváciust és Pongrácot...

Mert az már szörnyü és galád,

Hogy mit művel e szép család...

Megszégyenít májust, tavaszt,

Fület és lábat megfagyaszt...

Összejött egy sokadalom,

Hogy halljon egy kis térzenét

— Melyről már túl sok a dalom -

S pár perc és rebbent szerteszét...

Riporterünk is visszatért,

— Nos, tartottak künn térzenét?

— Igen — szólt kurtán, fagyosan.

— A banda játszott ám azért,

Mert hát történt egy kis hiba: 

Szájhoz fagyott a trombita...