Történeti adatok

Székelyudvarhely lakosságának jelentős része a fejedelemség korában is katolikus volt, és vallásuk megőrzésében a XVII. században a jezsuiták működése mellett bizonyára nagy szerepet játszott a marosszéki, csíki és kelet-háromszéki boszniai obszerváns (szalvatoriánus) ferences barátok missziója is.

Az 1690 utáni rekatolizációs törekvések megteremtették az udvarhelyi házalapítás feltételeit is. A város főteréből kivezető legforgalmasabb út melletti telket a rajta álló, kápolnává alakított kőházzal Lakatos István csíki főesperes adományozta a ferenceseknek 1705-ben, akik egy év múlva le is telepedtek itt. A Szt. Péter titulusú kápolnát később több ízben bővítették, a szerzetesek celláit is magába foglaló kolostorépület fából készült. A meglehetősen nagy kiterjedésű telekhez később néhány szomszédos parcellát is megszereztek a barátok.

A XVIII. században a székelyudvarhelyi kolostor az egyik legnépesebb erdélyi ferences ház volt, ahol több káptalani ülést is tartottak, 1755-ban konventi rangot kapott. A kolostor elemi iskolát is működtetett, majdnem a második világháborúig. 1949-ben az épületet hatóságilag lefoglalták, először raktárként, majd fiúbentlakásként működtették. A rend az 1989-es fordulat után kapta vissza épületeit, 1991-től apácák élnek itt.

A mai épületegyüttes építéstörténetének több részlete még tisztázatlan. Az 1712-ben emlegetett munkálatok valószínűleg már a mai épületegyüttesen folytak, ám egybehangzó vélemények szerint a telek déli sarkán álló templom alapkövét csak 1730-ban rakták le. Ennek ellentmondani látszik a főbejárat keretének oromzatán feltűnő 1728-as évszám, ami az építkezések kezdetét jelezheti, de a kapukeret származhat akár egy régebbi épületből is.

Tény, hogy az épületben 1734-ben már miséztek, a kész templomot ábrázolja a Székelyudvarhelyről készült 1735-ös Johannes Haas-féle vízfestmény a J. Conrad von Weiss-gyűjteményből, és egy 1740 előtt készült metszet a templom Madonna-szobráról. Boros Fortunát rendi történetíró a templom átadását 1737-re keltezte, de fontos megjegyezni, hogy 1753-ban Veress Lajos még nem tekintette késznek az épületet, belsejét ekkor valószínűleg még famennyezet fedte, s tornyai is alacsonyabbak voltak (mai magasságukat az 1780-as években nyerték el).

A műemlék leírása

A templom és a kolostor együttese a már meglévő épületsorba illeszkedik, így a templom sem keletelt (szentélye északkeletre néz). A kolostor négyszöge a templom északnyugati oldalához illeszkedik. A templom alaprajza jellegzetesen barokk, utcai oldalán két homlokzati saroktoronnyal, a széles hajót két oldalt alacsonyabb kápolnasor követi három-három kápolnával.

A hajónál alig keskenyebb, egyenes záródású szentély mindkét oldalán egy-egy sekrestye található, az oldalkápolna-sor folytatásában. A tornyok négyszöges alaprajzúak, és eredetileg alig nyúltak a főhomlokzat oromfala mögé. A mai harangemeletek és a toronysisakok későbbi, XVIII. század végi ráépítés eredményei.

A monumentalitást sugárzó főhomlokzat díszítése mértéktartó, néhány szürkére festett párkány és lizéna tagolja. A három középtengelyben félköríves ablakok nyílnak, az oldaltengelyekben – már a tornyokon – üres szoborfülkék. A főkapu késő reneszánsz kerete kőből készült, bejárati nyílása félköríves, lapos faragású, gyöngysoros kompozíciójú füzérek és virágdíszek borítják. Zárókövében olvasható az 1728-as felirat.

A kapu oromzatában a szépen faragott ferences jelvény, a két keresztbe tett kar látható, mögöttük a kettős kereszttel. A főtér fele néző oldalhomlokzat is egyszerű, a kápolnasor félköríves, a hajó gádorfala háromkaréjos ablakokat kapott, a kápolnák ablakai a sekrestyéken, a gádorfal-ablakok a szentélyen folytatódnak. Az oldalhomlokzat előtt látható az 1996-ban a kommunizmus áldozatainak emlékére felavatott emlékmű, Bocskai Vinceszobrászművész alkotása.

A főbejáratból nyíló, tornyok által közrefogott előcsarnokból két oldalkápolna nyílik a toronyaljban, az egyikben XVIII. századi feszület áll (eredetileg a főoltár főszobra volt), falán veduta fut végig. Az előcsarnokot a hajó végén

A műemlék adataiCím: Tamási Áron utca 2. sz., Székelyudvarhely, Hargita megye
Kód: HR-ll-a-B-12916, templom: HR-II-m-B-12916.01, kolostor: HR-II-1H-B-12916.02
Datálás: 1730–1737, későbbi átalakításokkal