Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük. (Mt 7,12)
Napokig édesanyámra gondoltam, aki szörnyen hiányzott. Egy másik országban él, ezért nem tudok olyan sűrűn beszélni vele, mint ahogy szeretnék. Pont azokban a napokban kaptam tőle egy levelet, amiben leírja, mennyire magányos.
Egyszer a vacsorakészítés közben épp rá gondoltam, amikor valaki kopogott az ajtón. Helen volt, a 83 éves szomszédom, aki egyedül él. Sietnem kellett a vacsora befejezésével, ezért alig figyeltem rá.
De hirtelen, mintha Isten figyelmeztetett volna, hogy Helen olyan, mint az anyukám, akinek szüksége van társaságra, aki meghallgatja őt.
Ez az élmény megváltoztatta a hozzáállásomat. Ugyanúgy, ahogy én kifejezem a szeretetem és figyelmem a körülöttem élők felé, úgy fog Isten gondoskodni valakiről, aki anyámmal törődik.
Habár az óceán és sok ezer mérföld elválaszt anyukámtól, az Úr biztosan küld hozzá egy szeretetteljes embert a szükség idején.
Olyat, aki nincs a főzéssel úgy elfoglalva, hogy még csak meg se hallgassa őt.
Hiszen a Biblia arra tanít, hogy úgy bánjunk másokkal, ahogy szeretnénk, hogy ők is bánjanak velünk.
Isten szava egyúttal arra is int, hogy tiszteljük az időseket: "Az ősz ember előtt kelj fel, és becsüld meg az öreg embert" (3Móz 19,32).
Imádság: Urunk, láttasd meg velünk mások szükségleteit, és segíts szolgálnunk Krisztus nevében. Ámen.
Ha távol vagyunk szeretteinktől, szeressük a közelben élőket!
Andria D. Amores (Tennessee, USA)
IMÁDKOZZUNK A MAGÁNYOS SZOMSZÉDAINKÉRT!
Kommentáld!