Erdélyi keresztények: GELLÉRT-HEGY

Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!

http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 886 fő
  • Képek - 13593 db
  • Videók - 3767 db
  • Blogbejegyzések - 10229 db
  • Fórumtémák - 35 db
  • Linkek - 53 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!

http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 886 fő
  • Képek - 13593 db
  • Videók - 3767 db
  • Blogbejegyzések - 10229 db
  • Fórumtémák - 35 db
  • Linkek - 53 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!

http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 886 fő
  • Képek - 13593 db
  • Videók - 3767 db
  • Blogbejegyzések - 10229 db
  • Fórumtémák - 35 db
  • Linkek - 53 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!

http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 886 fő
  • Képek - 13593 db
  • Videók - 3767 db
  • Blogbejegyzések - 10229 db
  • Fórumtémák - 35 db
  • Linkek - 53 db

Üdvözlettel,
Miclausné Király Erzsébet
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Gellért-hegy


Budapest Statue of Liberty 01.jpg

Szabadság-szobor a Gellért-hegyen



Magasság 235 m
Hely Budapest, XI. és I. kerület
Hegység Budai-hegység, Dunántúli-középhegység
Relatív magasság

130 m

 

Elhelyezkedése


Gellért-hegy  (a Budai-hegység)
Gellért-hegy Gellért-hegy
Pozíció a Budai-hegység térképén
Koordináták: é. sz. 47° 29′ 13,12″, k. h. 19° 2′ 50,47″

é. sz. 47° 29′ 13,12″, k. h. 19° 2′ 50,47″


Gellért-hegy
Világörökség
Citadella - Budapest.jpg

A Citadella


Adatok
Ország Magyarország
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve

1987

 

A Gellért-hegy (német nevén: Blocksberg) Budapest I. és XI. kerületében a Duna jobb partján álló, 235 m magas kiemelkedés. A Dunára néző meredek sziklafala és a tetejéről nyíló pesti panoráma lenyűgöző látvány. Budapest ékkövének is szokták nevezni. 1987 óta a világörökség része.

 

Földrajzi névként (domborzati név) kötőjellel írják: Gellért-hegy, városrészként pedig – más városrészek nevéhez hasonlóan – egybe: Gellérthegy. Ha nem lehet eldönteni, melyik jelentésében szerepel, vagy ha mindkét értelmezés egyaránt lehetséges, hagyományosan az egybeírást alkalmazzák (OH. 197. o.). Megközelítése autóbusszal (27-es busz) vagy gyalog lehetséges.

 

Fekvése


A Budai-hegységhez tartozó Gellért-hegy nagyrészt Budapest XI. kerületében található, kisebb északi része az I. kerülethez tartozik. Keleti oldalról a Duna, délnyugatról a Sas-hegy, északnyugatról a Naphegy, északról pedig a Várhegy határolja. Északkeleti végénél az Erzsébet híd, délkeleti végénél a Szabadság híd található.

 

 

A városrész határai 


A városrészt északon a XII. kerület, Krisztinaváros és a Tabán, keleten a Duna, délen Szentimreváros és Kelenföld, nyugaton pedig Sashegy városrész határolja. Pontos határai: Hegyalja út a Budaörsi úttól – Sánc utca – Orom utca – a Citadella északi sétányához futó sétaút – Citadella sétány – az emlékműtől délnek futó sétaút – Verejték utca – Kelenhegyi út – Mányoki út – Ménesi út – Alsóhegyi út – Villányi út – Budaörsi út a Hegyalja útig.


Kialakulása


A 139 méterrel a Duna fölé magasodó dolomit sziklatömb a Dél-Budán húzódó lánc egyik tagja (ide tartozik például a Sas-hegy, és a Törökugrató is), amelynek anyaga a felső triászban képződött ún. fődolomit, de hegyei később, a pleisztocén során emelkedtek ki, és töredeztek össze az itteni tektonikus törésvonal mentén. Ezen töréseknek köszönhetik létüket a budai hőforrások is.

A Gellért-hegy barlangjai a törések és a melegvizes kioldódás segítségével jöttek létre. Talán a leghíresebb a részben mesterségesen tovább bővített Szent Iván-barlang, amely ma a pálos rend kápolnájának ad otthont.


Története



Kelták 

Régészeti leletek tanúbizonysága szerint már a kelták is települést létesítettek a hegy magasabb részein és északi lejtőin. A régészek valószínűnek tartják, hogy ezt a sánccal megerősített várost és a környező területeket az eraviszkusz törzs lakta. A meredek sziklafal könnyen védhetővé tette a települést. A hely értékét csak növelte a Duna itt összekeskenyedő szakasza, amely a folyami rév, átkelőhely létesítését tette lehetővé. A legjelentősebb kereskedelmi utak is ezen az átkelőn haladtak át.

 

A lejtőkön kialakított teraszokon a házak mellett bronzöntő- és fazekasműhelyeket is építettek a hozzájuk tartozó edényégető kemencékkel. A feltárt házak némelyikében kézimalmokat, sütőkemencéket és agyagból tapasztott tűzhelyeket is találtak a régészek.

 

A római hódítás következtében az itt élőket az 1. században az esetleges felkeléseket megelőzendő letelepítették a jól védhető hegyről. Belőlük hozták létre a civitas Eraviscorum közigazgatási egységét. Később az aquincumi polgárváros területéhez tartoztak. A gazdasági fejlődéshez az eraviszkuszok főként fejlett fazekasiparukkal járultak hozzá, amely kezdetben a kelta formákat ötvözte a római ízléssel, de a későbbiekben, alkalmazkodva a légiótábor igényeihez és a divat változásaihoz, elvesztette az ősi formákat.


Árpád-kor 


Szent Gellért legendájának ábrázolása a Magyar Anjou Legendáriumban



Az Árpád-korban a hegynek Pesti-hegy, illetve Kelen-hegy volt a neve. A „kemence” jelentésű, szláv eredetű pest szó valószínűleg a hegy belsejében található barlangot és hővizes tavat, egyesek szerint az itt lévő mészégető kemencéket jelentette. Innen kapta nevét a szemközt, a Duna túloldalán kialakuló Pest városa is.

 

A legenda szerint 1046-ban a hegy sziklás dunai oldaláról lökték a mélybe (egyes források szerint hordóban, mások szerint talyigán) a Vata-féle pogánylázadás résztvevői a hittérítő Gellért püspököt. Bár a legenda valóságtartalma megkérdőjelezhető, a 15. századtól kezdik a hegyet Szent Gellért-hegynek (Mons Sancti Gerhardi) [1] nevezni. Más felfogás szerint nem pogány magyarok, hanem a méltatlan Szent-István-unoka, a velencei dózse fia, a letett Orseolo Péter király magyar főnemesi ellenfelei végeztek a velencei bencés térítőpüspökkel, mert olaszként potenciális árulónak tartották. Gellért tehát nem kereszténysége (hitvallósága), hanem nemzetisége miatt veszett el. II. Lajos király a Gellért-hegy alatti táborból indult katonáival a mohácsi csatatérre.


16. század


A török hódoltság idején a hegytetőn álló kápolna helyére palánkvárat építettek. A törökök a hegy lábánál fürdőket építettek, amelyek az itt feltörő hőforrásokból nyerték a vizet. A Gellért-hegy elnevezés csak a tizenötödik században vált általánossá. A Budát közel másfél évszázadig (1541 és 1686 között) a kezükben tartó törökök a szentként tisztelt és a hegy tetején eltemetett Gürz Eliász muzulmán papról Gürz Eliász dombjának nevezték-[2][3]Evlija Cselebi 1660-1664-es magyarországi utazásairól írt művében ez áll: "A budai vámfelügyelő elbeszélése szerint Gül-baba dombjától, a Közép-hegyektől és Muhabad dombjaitól (mai Szabadság-hegy) egész a Gürz-Eliász hegyig és Kile ovaszi (ma Kelenföld) dombjaiig menve, onnan pedig egész Ó-Budáig széltében és hosszában három órányi helyen 7000 szőllőkert van."


17–18. század 


A 17. században a hegy gyakran szerepel a hazai boszorkányperekben, mint a boszorkánytáncok, boszorkánygyűlések helyszíne. Még a más vidékeken tapasztalt boszorkányjárást is „szentgellértre való járásnak” nevezték el.


19. század


József nádor kezdeményezésére a hajdani palánkvár helyén 1813 és 1815 között felépítették a Nagyszombatról Budára költözött egyetem csillagvizsgálóját, amely 1849-ben, Buda ostromakor megsemmisült.

1847-ben a budai közgyűlés, Döbrentei Gábor javaslatára a hegynek a Kelen-bérc nevet adta, "hivatalosan" ma is ez a hegy neve.[2]

1851-ben Haynau felépíttette a Citadellát. A kiegyezés után a citadella erődjellege fokozatosan megszűnt.

Addig a hegy oldalát szőlő borította, a terület a híres budai borvidék részét alkotta. A 19. század végén azonban a filoxéra következtében a szőlő itt is teljesen kipusztult. A használatlanná vált hegyoldalakat ekkor kezdték el beépíteni.


A 20. századtól napjainkig


Az 1920-as években kezdték parkosítani a hegy lejtőit és sétányokat építettek. A déli oldalon található a Szent István barlang, melyben 1926-ban a franciaországi Lourdes-i barlang mintájára sziklakápolnát alakítottak ki. A Szent Gellért-sziklatemplomot az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendnek, a Pálos rendnek adományozták. A bejárata feletti sziklaoromra 1936-ban állítottak kivilágított fakeresztet. Ezt a Rákosi-rendszer idején, 1951-ben ledöntötték, a templomot bezáratták és befalaztatták.

1989-ben, a rendszerváltás után a kegyhelyet visszakapta a pálos rend. A templomot elbarikádozó betonfalat 1992-ben bontották le. Ekkor már felmerült a ledöntött kereszt visszaállításának gondolata. Az új keresztet Pomsár András építész tervezte, felállítására 2001-ben került sor.

A délnyugati lankákon elterülő Jubileumi park 1965-ben, a kommunista felszabadulás huszadik évfordulójára készült el. (Átadása óta a játszóteret és a virágágyásokat leszámítva nem volt felújítva.)


Állat- és növényvilága


A Gellért-hegy ma a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik. A környezet már rég nem a természetes, de egyes – főleg a nehezen hozzáférhető – helyeken megmaradtak az eredeti élővilág egyes képviselői. Ilyenek például a kőris- és hársfák, a karsztbokorerdők és a gyertyános-tölgyesek. A meredek, sziklás keleti részeken még fennmaradt a dolomitsziklagyep, a csikófark (Ephedra distachya), és a Magyarországon csak itt élő sárgás habszegfű.


Látnivalók, turizmus



Galéria



Források 


  1. Kelen-hegy, Blocksberg, a boszorkányok hegye
  2. ^ a b Szülőföldünk, Budapest, Tankönyvkiadó, 1975.
  3. Történetek a Gellért-hegy viharos századaiból
  4. István, a szobor: másfél száz változat - HVG
  5. Haviszobor: a helyreállított Filozófiai Kert (Fővárosi blog, 2010.

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Miclausné Király Erzsébet 1 órája új blogbejegyzést írt: Mennyei kintsugi-mester...

Miclausné Király Erzsébet írta 3 órája a(z) VERSben mondom el... fórumtémában:

CSAK A KEGYELEM Támasz nincs velem – csak a...

Miclausné Király Erzsébet 3 órája új képet töltött fel:

Ezert_imadkozok_2098438_6533_s

Miclausné Király Erzsébet 4 órája új képet töltött fel:

Otthon_2098437_9130_s

Miclausné Király Erzsébet írta 4 órája a(z) Ige a mai napra képhez:

Ige_a_mai_napra-147_2098374_3632_s

Istenünk, segíts, hogy téged hívjunk, ha problémákkal vagy ...

Miclausné Király Erzsébet 10 órája új képet töltött fel:

Aranyosi_ervin_a_szeretet_jegyeben_2098386_6038_s

Miclausné Király Erzsébet 10 órája új képet töltött fel:

Amit_te_adsz_azt_is_kapod_vissza_2098384_5376_s

Miclausné Király Erzsébet írta 12 órája a(z) Sóhajok ,Imádságok fórumtémában:

Mennyei Atyánk,magasztalunk azért, hogy azzal a ...

Miclausné Király Erzsébet írta 12 órája a(z) Cseri Kálmán ígehirdetései : KEGYELEM HARMATJA fórumtémában:

Igen és nem Atyám, ha nem távozhat el tőlem ez a pohár, ...

Miclausné Király Erzsébet írta 12 órája a(z) "... beszéded megelevenít ..."-Napi Áhitat fórumtémában:

A TITOK "Dánielnek megjelenteték az a titok éjjeli ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu