Mindannyian különböző utakat választunk az életünkben. De bárhová is megyünk, mindenhová viszünk magunkkal egy kis darabot mindenkiből.

A barátság egy elme két testben.

Egy igaz barát az aki besétál, akkor amikor az egész világ kiment.

Ha az összes barátom leugrik egy hídról, én nem ugrom velük. Lent várok, hogy elkaphassam őket.

Ha 100 évig akarsz élni, akkor én 100 év mínusz egy napig akarok élni. Nem akarok nélküled meghalni.

Nem tudhatjuk pontosan mikor kovácsolódik a barátság. Ahogy mindíg az utolsó csepp víztől telik csordultig a kehely, úgy a rengeteg kedvesség közül is az utolsó lesz az, mely csordultig tölti szívünket.

A legnagyobb ajándék, amit embertársadnak adhatsz, az, hogy őszinte szívvel figyelsz rá.

Ó, az a nyugalom, az a kimondhatatlan nyugalom, hogy biztonságban érezzük magunkat a másik társaságában; hogy nem kell mérlegelnünk a gondolatokat, sem a szavakat, de kiönthetjük őket úgy, ahogy vannak, együtt a pelyvát és a magot, jól tudva, hogy megbízható kéz válogatja szét őket, megtartva, ami értékes, s gyengéd leheletével szétfújva a többit.
A barát olyan, aki ismeri a szívedben rejlő dallamot, visszatudja azt neked énekelni, akkor ha te elfelejtetted.

A barátok az Isten ajándékai, hogy vigyázzanak ránk.

Az igaz barátság olyan mint az egészség. Akkor tudod meg mennyit ér, amikor már elveszett.

Ne menj előttem, mert lehet, hogy nem tudlak követni. Ne gyere mögöttem, mert lehet, hogy nem tudlak vezetni. Gyere mellettem és légy a barátom.
Talán nincs is olyan, hogy jó barát meg rossz barát - talán csak barátok vannak, olyanok, akik az ember mellett állnak, ha megsérül, és akik segítenek, hogy ne legyen olyan magányos. Talán értük mindig érdemes aggódni, reménykedni, őértük érdemes élni. Talán még meghalni is, ha úgy kell lennie. Nincsenek jó barátok. Nincsenek rossz barátok. Csak olyan emberek, akik házat építenek a szívedben.

A Szeretetről

Van az úgy, hogy megváltoznak a szavak, mert nem tudhatjuk, mit hoz a holnap. Árkokat ás, amik elválasztanak, vagy hidakat emel, amik még jobban összekötnek..

De amikor kimondjuk, legalább akkor legyenek igazak. Erre lehet építeni.

Minden más ingatag, az igazság az alap.

A igaz szeretet szavai, érzései nem hunynak ki egy pillanat alatt. A lobogás utáni parázs még a hamu alá rejtőzve is él tovább. De vigyázni kell rá, éberen figyelni, törődni vele, szeretni, nem hagyni veszni. Sokak számára ez fáradságos munkának vesződségnek, lemondásnak tűnik....

Ők tovább állnak, keresnek másik "szeretetet", amiért szintén nem tesznek semmit. Nem tudhatják meg, nem érezni a teher súlyát, ha azért a szeretetért teszed, amelyik Téged is éltet.

A szeret érzése akkor él benned virágpompájában, ha tudsz kit szeretni, és viszont szeretnek. Amúgy, mint a mag, csak magában rejti a lehetőséget, ha nem kapja meg azt, elporlad.

Olyan ez, mint a madár, csak két szárnnyal tud repülni. S amikor azok szinkronban mozdulnak, harmóniában vannak, akkor tárul eléd a csodálatos szárnyalás, a légbe szökkenés, az ég felé szállás, szellőszárnyán vitorlázás...

Ha az egyik szárny törött, segítenünk kell gyógyulását, mert nélküle csak ábránd marad a varázslat...

Szertefoszlik, eltékozolttá válik a szeretet.