Akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál…(Rm 8:28)
Időnként belekeseredünk az élet nehézségeibe. Önsajnálatba megyünk át, mert torzultan kezdjük látni az életünket. A következő sorok más irányba terelhetnek bennünket:
Gondolkozz el rajta, mikor azt hiszed, csak Téged bánt az Élet...
Nézz körül a világban! Láthatod az embereket, akik az utcán élnek.
Ha azt hiszed, hogy csak neked fáj, mikor, akit szeretsz, mással látod,
nézz meg egy vakot... ki soha nem láthatja meg a napvilágot.
Ha azt hiszed, ver a sors, mikor az emberek rosszat kiabálnak Rád,
nézz meg egy süketet, ki soha nem hallhatja az Élet dallamát...
Ha azt hiszed Te vagy az egyetlen, akit akadályok veszik körül...
nézd azokat, kik nem tudnak járni, arcukon mégis mosoly derül.
Ha azt hiszed rossz helyre születtél, s Téged senki nem szeret,
nézz meg egy árvát, ki könnyes szemmel nézi a szüleidet...
Ha azt hiszed, hogy nem kapsz időt, hogy begyógyuljanak a sebek,
nézd azokat, kik hirtelen hunytak el, nem ölelhették át szeretteiket!
Mielőtt panaszkodnál, nyisd ki a szemed, rosszabb is lehetne...
s rájössz, hogy nem sírva kell eltöltened a napot, hanem nevetve.
Köszönd meg, amit kaptál, ne háborogj sohasem,
nem tudhatod, mi lesz holnap... Ez vezessen az Életben!
A nap gondolata:
A vesztesek a múltban élnek. A győztesek a múltból okulnak, és a jelenben dolgoznak a jövőért.
Kommentáld!