Január 15.
Gazdám újévkor elhatározta, hogy naponta elolvas egy fejezetet belőlem. Az éjjeliszekrényen fekszem. Még nem olvasott.
Január 25.
A gazdám leporolt. Egyéb nem történt.
Február 10.
Elvitt a gazdám egy bibliaórára. Örülök, hogy végre kézbevettek. Valamit keresett a gazdám bennem, de nem találta meg.
Február 15.
Változatlanul az éjjeli szekrényen heverek.
Március 25.
Az újságok közé kerültem.
Április 10.
A gazdám leporolt, és a könyves asztalra tett.
Július 1.
Egy bőröndbe kerültem, sok holmi közé. Úgy látszik, a gazdám elutazik.
Július 2.
A gazdám megérkezett. Mindent kipakolt a bőröndből, egyedül én maradtam ott.
Július 30.
Ismét otthon. A gazdám ismét a könyvespolcra tett.
Augusztus 8.
Este. Borzalmas vihar kerekedett. A gazdám elővett. Idegesen lapozott bennem. Végre a 91. zsoltárnál olvasni kezdett.
Augusztus 9.
Ma nincs veszély. A gazdám pihenni hagy.
Szeptember 17.
Ma este imaórára készül a gazdám. Levett a könyvespolcról, belém lapozott, olvasni kezdett. De hirtelen csengett a telefon. Engem lecsapott az asztalra, felvette a kagylót, hosszan elbeszélgetett, majd amikor befejezte, engem visszatett a könyvespolcra.
Október 10.
Még mindig a könyvespolcon fekszem. Gazdám sokat mérgelődik, bosszankodik és morog, ha otthon van. Nincs jó hangulatban. Valami nincs rendben.
November 16.
Ma gazdám váratlanul elővett. Egy meghívót helyezett lapjaim közé melyben tudatták vele, hogy egy bibliatanulmányozó hét kezdődik. Már előre örültem, hogy végre a gazdám kezébe vesz és olvasni fog, de hiába vártam. Ott maradtam a könyvespolcon. A gazdámnak nem volt szüksége rám. Milyen kár…
Kommentáld!