Volt egyszer egy szegény ember,aki gondterhelten bandukolt az erdő
szélén...
Amikor elfáradt ,leült pihenni ,és a hátát egy fának támasztotta.Ekkor még
nem tudta milyen fát választott.
Különös mágikus fa volt ez.Olyan fa ,ami minden kivánságát teljesiti annak,
aki hozzá ér.
A vándor először arra gondolt,milyen jó volna most egy pohár viz.
Hirtelen azon vette észre magát ,hogy egy pohár kristálytiszta viz van a
kezében.Meglepetten nézte,vizsgálgatta,még meg is szagolta.Végül úgy
döntött,hogy nem lehet veszéllyes és megitta.
Aztán megéhezett és valami ennivalót kivánt.
Az étel ugyanolyan hirtelen és bámulatos módon jelent meg előtte,mint a
viz.,,Úgy látszik teljesülnek a kivánságaim!"- gondolta meglepetten.
Mos már hangosan mondta ki:,,Akkor hát szeretnék egy gyönyörű házat!"
Az előtte lévő völgyben megjelent a ház.Arcán széles mosollyal szolgákat
kivánt,akik a háznak gondját viseljék.
Amint ezek is megjelentek,úgy érezte hihetetlen erővel áldotta meg az Úr.
Kivánt hát magának egy gyönyörű szép ,és rendkivül intelligens asszonyt,
akivel a szerencséjét megoszthatja.
Amikor ez is valóra vált,meglepődve szólt a nőhöz:,,Várj csak egy kicsit! Mi
történik itt?! Nekem nincs ilyen szerencsém! Ez velem nem történhet meg!"
Abban a pillanatban,hogy ezeket a szavakat kimondta...minden eltünt.
,,Tudtam" - mondta és megrázta a fejét.
Azután felállt és gondterhelten bandukolt tovább az erdő szélén.
(Anthony de Mello:Szárnyalás)
Ha valamit el szeretnénk érni, ,,hinnünk kell benne."
Kommentáld!