Azután egy példázatot mondott Jézus a meghívottaknak, amikor észrevette, hogyan válogatják a főhelyeket:  "Ha valaki meghív lakodalomba, ne ülj a főhelyre, mert lehet, hogy nálad érdemesebb embert is meghívott.  És ha odamegy hozzád, aki meghívott téged is meg őt is, és így szól: Engedd át neki a helyet! - akkor szégyenszemre az utolsó helyre fogsz kerülni.  Hanem ha meghívnak, menj el, ülj le az utolsó helyre, hogy amikor jön az, aki meghívott, így szóljon hozzád: Barátom, ülj feljebb! - s akkor becsületed lesz minden asztaltársad előtt.  Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik." 

 Azután szólt Jézus ahhoz is, aki őt meghívta: "Ha ebédet vagy vacsorát készítesz, ne a barátaidat hívd meg, ne is a testvéreidet, rokonaidat vagy gazdag szomszédaidat, nehogy viszonzásul ők is meghívjanak téged. Hanem ha vendégséget rendezel, szegényeket, nyomorékokat, sántákat, vakokat hívjál meg,  és boldog leszel, mert nincs miből viszonozniuk. Te pedig viszonzásban részesülsz majd az igazak feltámadásakor."

Lk 14,7-14.

IGAZI VENDÉGSZERETET

Hanem ha vendégséget rendezel, szegényeket, nyomorékokat, sántákat, vakokat hívjál meg, és boldog leszel, mert nincs miből viszonozniuk. (Lk 14,13-14)

Lelkipásztori munkám során gyakran látogattam meg idősek otthonában lakó olyan embereket, akik a demencia különböző formáiban szenvedtek.

Tudtam, hogy egy órán belül, vagy már a távozásomkor sokan közülük elfelejtik, ki vagyok, vagy hogy egyáltalán ott jártam. Arra gondoltam, hacsak egy intézeti gondozó, vagy egy családtag meg nem lát, akkor semmilyen érdem nem illet azért, amit tettem. 

A fenti szakasz Lukács evangéliumából mást mond.

Jézus arra figyelmeztet bennünket, hogy az igazi vendégszeretet azt jelenti, semmit sem várunk viszonzásul a tetteinkért.

Az igazi vendégszeretet az Isten iránt érzett szeretetből fakad, és abból a vágyból, hogy ezen a világon Krisztust megéljük, nem pedig abból, hogy építsük, vagy védjük magunkat és népszerűek legyünk. 

Lehet, hogy néha azt éreztem, a demenciában szenvedőknél tett látogatásaim elveszett pillanatok a szolgálatban; de valójában minden bizonnyal éppen ezek az életem legtökéletesebb szolgálatai.

Imádság: Drága Istenünk, szabadíts meg bennünket önzőségünktől, és segíts, hogy dicsőségedre szolgáljunk! Ámen.

Minden Krisztusért tett jó cselekedetünk örök értékű.