„…de a te szavadra mégis…” (Lukács 5:5)
„Jézus ezt mondta Simonnak: »Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra!«
Simon így felelt: »Mester, egész éjszaka fáradtunk ugyan, és semmit sem fogtunk, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat.
« S amikor ezt megtették, olyan nagy tömeg halat kerítettek be, hogy szakadoztak a hálóik” (Lukács 5:4-6).
Figyelj meg két alapelvet ebben a történetben:
1) Isten felhasználja a kudarcokat, hogy felhívja magára a figyelmet. Péter fáradt és csalódott volt a sikertelen halászat után, amikor Jézus szólt hozzá. Szólni fog a te döcögős házasságodon keresztül is, a gyermeken keresztül, akiről már szinte lemondtál, a munkádon keresztül, amely olyan nehéznek tűnik. Nem akarja, hogy elfuss a problémáid elől. Azt akarja, hogy tanulj belőlük; hogy felfedezd, mit tud tenni, ha behívod a helyzetedbe.
2) Isten megteheti, hogy visszavisz kudarcod helyére, és ott ad sikert. Ha valamiben nincs sikerünk, azt feltételezzük, hogy az nem volt Isten akarata. Igazság szerint azonban gyakran azért buktunk el, mert a saját erőnkre támaszkodtunk az ő ereje helyett.
Amikor Jézus szólt, arra még a halak is válaszoltak. A Biblia azt mondja: „… olyan nagy tömeg halat kerítettek be, hogy szakadoztak a hálóik; ezért intettek társaiknak, akik a másik hajóban voltak, hogy jöjjenek és segítsenek nekik. Azok pedig odamentek, és annyira megtöltötték mind a két hajót, hogy majdnem elsüllyedtek.” (Lukács 5:6-7).
Istent nem korlátozzák a körülményeid, egyetlen dolog korlátozza csupán, a hitetlenséged.
Ha engedelmeskedsz neki, akkor rájössz, hogy ő olyan szintű bővölködést tervezett számodra, ami minden várakozásodat felülmúlja.
Ezzel a szép Igével kivánok Áldott Várakozást!
Szeretettel Orsika
Kommentáld!