,,Odamegyek és megnézem ezt a különös látványt: miért nem ég el a csipkebokor.”

gy napon az egész teremtett világ tűzben fog elégni, ahogy Szent Péter apostol írja: akkor az egek nagy robajjal elmúlnak, az elemek a hőségtől elolvadnak, a föld pedig és a rajta lévő teremtmények elégnek. Ami viszont ég, de nem ég el, mint ez a csipkebokor, az megmarad az örökkévalóság számára. Isten pedig úgy alkotott minket, hogy csak abban leljük meg nyugalmunkat, ami örökkévaló.Az egyetlen intelligens emberi magatartás Mózesé: ,,Odamegyek és megnézem”. Mit? Ami ebben az univerzumban természeténél fogva egyedül örökkévaló: a szeretet valóságát. Mi is a szeretet? Nem csupán jó érzés, szimpátia, jóakarat, még csak nem is életre szóló szövetség két személy között, hanem szintén egy személy: a Szentlélek.
Hogyan közelíthetsz hozzá? Először is: ,,Vedd le sarudat a lábadról, mert a hely, ahol állsz, szent.” Az utolsó és leronthatatlan szakrális hely az emberi világban. A gyermek, ha szeretetet kap, abban Isten szeretetét tapasztalja meg, és úgy kapaszkodik belé, hogy pillanatnyi kétsége sincs felőle, hogy ez a szeretet örökké megmarad. A felnőtt ember azonban csalódni kényszerül a szeretetben, s kicsúszik lába alól a talaj; minden lelki betegségünk, őrültségünk, talán még megátalkodott vétkezéseink is abból a kétségbeesett felismerésből származnak, hogy amiről azt hittük, örökkévaló, arról kiderült, hogy elmúlik, megszűnik. Ne hagyd becsapni magad a látszatok által! Lépj ki a racionális gondolkodás igazságról igazságra haladó logikájából. A szeretet égő csipkebokrának közelébe érve hagyj fel az okoskodással, és borulj le a misztérium előtt.Vigyázz, mert a sátán, aki már képtelen a szeretetre, mindent megtesz, hogy elvonjon ettől a látványtól. A szeretetben vallott kudarcaidra és keserű csalódásaidra hivatkozva meg akar győzni arról, hogy egyáltalán nem érdemes vállalni a szeretet kockázatát. Pedig nincs más jövőnk, mint a szeretet. Nem az, ahol ketten egymás szemébe néznek, de nem is az, ahol mindketten egy irányba, a közös célra, feladatra tekintenek, hanem ahol Istent, a szeretet forrását szemlélik és imádják. A gyümölcs, amit életünk fáján Jézus keres, ennek a fajta szeretetnek – amely egyedül méltó a szeretet névre – a mindennapokban történő megvalósítása.
2010. március 6. szombat
"Irgalmasan bánik az Úr azokkal, akik szeretik őt"
Csak az van igazán meggyőződve arról, hogy irgalomra szorul, akinek már szembe kellett néznie kétségbeeséssel. Aki nem szorul irgalomra nem is keresi azt. Jobb a kétségbeesés határán rátalálni Istenre mint életünket kockáztatni egy olyan önelégültségben, amely sohasem érezte azt, hogy szüksége van megbocsátásra.
A probléma nélküli élet sokkal reménytelenebb, mint az, amely állandóan a kétségbeesés szélén jár. Csak az van igazán meggyőződve arról, hogy irgalomra szorul, akinek már szembe kellett néznie kétségbeeséssel. Aki nem szorul irgalomra nem is keresi azt. Jobb a kétségbeesés határán rátalálni Istenre mint életünket kockáztatni egy olyan önelégültségben, amely sohasem érezte azt, hogy szüksége van megbocsátásra. A probléma nélküli élet sokkal reménytelenebb, mint az, amely állandóan a kétségbeesés szélén jár.
Isten, örök szeretetében kiválasztott minket, hogy gyermekei legyünk. Mint jóságos Atya, nem csak gondoskodik rólunk, hanem, mivel ismeri az emberi természet gyöngeségeit, az őszinte bűnbánatért meg is bocsát. Isten egy édesapa gyöngéd szeretetével szeret minket. Bűneink sem tudják kioltani irántunk valószeretetét. Fürkésző tekintettel, és kitárt karral vár az atyai ház bejáratánál, sőt a bűnbánat legcsekélyebb gesztusára siet felénk, és a kegyelmek új ruhájába öltöztet. A mi Istenünk eltörli bűneinket, és mindebben örömét találja. Így szelídít mindnyájunkat a halál civilizációjából a szeretet civilizációjába.