„Bizony így szól az Úr az Izráel házához: Engem keressetek, és éltek!”

(Ámos könyve 5. fejezet 4. vers)

II. Jeroboám 41 éves uralkodása (ie.793-752) alatt az északi királyság, mind gazdaságilag, mind politikailag virágkorát élte. Izrael a sikeres hadjáratai révén, visszafoglalta a Jordánon túli területeket, még Damaszkuszt is leigázta, az ország mérete – leszámítva Júdeát – megegyezett a salamoni birodalom méretével.

Nem véletlen, hogy az emberek úgy tekintettek erre, mint Isten áldására, miközben egy korrupt, luxusimádó vezető réteg tartotta kezében a hatalmat, mely elnézte az erkölcsi és szociális visszaéléseket, a szegények, özvegyek és árvák kizsákmányolását. Ugyanakkor, Bétel, Dán és Gilgál fényűző szentélyeiben Baált és más kánaánita isteneket imádtak.

Ekkor küldte hozzájuk az Örökkévaló a Tékoa pusztájában nyájat legeltető pásztort, Ámósz prófétát, hogy nyíltan tárja fel ezeket a bűnöket, hogy hirdesse, Isten nem tűri tovább a romlottságot, és hogy rázza fel Izraelt a külsőségessé vált hamis vallás nyújtotta elbizakodottságból.

Felszólította őket, hogy életük problémáival forduljanak Teremtőjükhöz és „És ne keressétek Béth-Elt; Gilgálba se menjetek; Beér-Sebába se menjetek át. Mert Gilgál fogságba megy. Béth-El pedig semmivé lesz.” (5. vers) De felhívása, ahogy a történelemből látjuk, sajnos eredménytelen volt.

S ami még sajnálatosabb, hogy világunk állapota még válságosabb, mint Ámosz idején. Hiszen, viszonylagos békében, biztonságban és jólétben élünk. Esetleg, ha baj van, legfeljebb imádkozgatunk, többet adakozunk, szorgalmasabban járunk templomba.

S nem vesszük észre, hogy zarándokolhatunk bárhova, fizethetünk bármilyen wellnessért, betanulhatunk ezer lazító gyakorlatot, igazi lelki békét és nyugalmat csak a szívünk, a gondolkodásunk megváltozásával nyerhetünk.

Ezért a hiábavalóságok hajszolása helyett, fogadjuk meg végre a próféta hozzánk szóló felhívását és keressük Istent, aki így szól: „Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket.”(Máté 11:28)