AZ ÁLLAM ÉS EGYHÁZSZERVEZŐ URALKODÓ(1)

A nyugat-európai tipusu keresztény állam-és egyházszervezet kialakitása,

az önálló magyar állam és latin tipusu egyház nemzetközi elismerése,majd

megvédése fűződik első királyunk,István nevéhez.

Hazai és nemzetközi megbecsülését az emelte a legmagasabb szintre,

hogy 45 évvel halála után szentté és Magyarország égi patrónusává avat-

ták.

1László király-aki később szintén a szentek sorába emeltetett-1083.au-

gusztus 20-án nyitotta fel István koporsóját és Róma,valamint a magyar

püspökök jóváhagyásával a szentek közé iktatta.Ünnepét augusztus 20-ában állapitotta meg.1092-ben a szabolcsi zsinat munkaszüneti nappá tette augusztus 20-át.

Magyar kérésre a pápa 1683-ban a világkatolicizmus számára kötelezően

előirta szent királyunk augusztus 20-ai megünneplését.Négy év mulva,

1687-ben azonban Szent Bernát kapta meg ezt a napot és István ünnepét

szeptember 2-ára helyezték át,1969-ben augusztus 16-ára.

Jelenleg tehát a külföldi katolikusok augusztus 16-án ülik Szent István

ünnepét.A magyar katolikus egyház azonban mindig augusztus 20-án

ünnepelte Szent Istvánt.A bizánci ritusu egyház 2001-ben vette fel szent-

jei sorába első királyunkat.

István ,nem sokkal 975 után született.Apja Géza nagyfejedelem felnőtt

korában keresztelkedett meg a latin ritus szerint,és a keresztségben az

István nevet kapta.Anyja,Sarolt már férjhezmenetele előtt keresztény

volt.Őt azonban az ország második főméltóságának,a gyulának lányaként

bizánci keresztyénnek keresztelték.A gyula és családja ,valamint az ural-

ma alá tartozók a keleti keresztyénséget gyakorolták.Bizánc már 952-ben

téritő püspököt és szerzeteseket küldött Magyarországra ,és az erdélyi,

délvidéki,sőt dunántuli magyarok között igen elterjedt a bizánci ritusu

keresztyénség akkorra,amikorra 973-ban Géza a német-római császártól

latin ritusu missziós püspököt és szerzeteseket kapott.A keleti keresztyén-

ség általános felvétele a bizánci császár befolyásával járt volna.

A nyugati keresztyénség révén a Német-római császárság és a pápaság

vallási,kulturális és politikai köréhez csatlakozott Géza.

Vallásilag ez nem jelentett szakitást Bizánccal,hiszen a római és bizánci

keresztyénség egészen 1054-ig -legalábbis látszat szerint - egység volt.

Születése után megkeresztelték Géza fejedelem fiát István vértanu nevére

arra,amit keresztyénként apja is viselt.Kapott a fejedelemfi magyar nevet

is .Vajk vagy Vajka lett,ami a tudósok szerint a ,,gazda,gazdag" jelentésü

török szó kicsinyitett alakja ,,gazdácska,gazdagocska" értelemben.

Gondos nevelésben részesült István.Megtanult latinul,elsajátitotta az

olvasást,irást és fogalmazást,az egyházi irók és a Szentirás ismeretét és

egy sor más tananyagot.Az akkori uralkodók között kivételesen műveltnek

számitott.Azok általában nem tudtak olvasni sem,irni pedig legfeljebb a

nevüket.(Dr.Csohány János)