A negyedik éjszakai őrváltáskor odament hozzájuk Jézus a tengeren járva. Amikor a tanítványok meglátták, hogy a tengeren jár, megrettentek, azt mondták, hogy kísértet, és ijedtükben felkiáltottak.
De Jézus azonnal megszólította őket, és ezt mondta: "Bízzatok, én VAGYOK, ne féljetek!"
(Máté14:25-27)
Csakúgy, mint a tizenkét tanítványnak, neked is sok tálentumod, ajándékod és képességed van. Isten kegyelme, amely képessé tesz téged veled van, mint ahogy jelenléte is. Hát akkor, mit kezdesz az életeddel?
Olyan vagy, mint a tizenegy tanítvány, akik a csónakban maradtak, vagy olyan, mint Péter, aki ezt, mondta, amikor Jézus elhaladt mellette: „Uram, szeretnék a vízen járni Veled!” Van látásod az életedre és szeretnél valami nagyobbat tenni, mint, amit jelenleg teszel?
A csónakban maradsz, félve, remegve, és azt figyeled, hogy megy el melletted a világ, vagy azon kevesek egyike leszel, akik kiugranak a csónakból és nem hajlandók tovább félelemben élni? Rajtad múlik, hogy mit kezdesz az életeddel. A félelem mindig előjön, hogy megkörnyékezzen.
De hallgass Jézus szavaira: „Légy bátor! Én VAGYOK! Ne félj!” Ideje, hogy kilépj és kövesd a vágyakat, amiket Isten helyezett a szívedre.
Uram, köszönöm, hogy odajöttél hozzám és kinyújtottad a kezed, és megajándékoztál a jelenléteddel. Mint ahogyan Péter, én is szeretnék a vízen járni. Köszönöm, hogy nem fogod hagyni, hogy elsüllyedjek, amikor engedelmességben kilépek. Segíts, hogy a szemeimet Rád tudjam összpontosítani. Ámen.
Joyce Meyer
Kommentáld!