Június 14. - SZENT ELIZEUS PRÓFÁTA
Elizeus Safát fia volt, Abel-Mecholából. Krisztus születése
előtt a IX. században élt. Illés próféta tanítványa volt. Illés
mennybevitelénél az ő felsőruháját kapta meg, vele együtt az erőt is, hogy
utódja lévén, folytassa művét. Elizeus 65 éven keresztül volt próféta hat
király alatt Izraelben. Félelem nélkül mondta meg az istentelen királyoknak az
igazságot. Szamariában hunyt el Joaszáf király alatt. Sok csodát tett életében,
de halála után is feltámadt egy holttestéhez dobott halott. Életét és csodáit a
királyok I. és II. könyve tartalmazza.
Szent Methód pátriárka
Szirakuzában született, istenfélő szülőktől. Tanulmányai
befejezése után egy szerzetessel való beszélgetés hatása alatt a Chiosz
szigetén levő Chinolakkosz kolostorba lépett be. A képromboló Teofil uralkodása
idején Konstantinápolyba hívták, ő ott a szentképek buzgó tisztelőjének mondta
magát. Ezért kínokat is szenvedett. Arcul vertek, fogait kitörték, egy forradás
az arcán élete végéig megmaradt. Ezután börtönbe vetve 7 évig sínylődött
Antigon szigetén. Tivadar császár a pátriarkai trónra emelte fel, amelyen Illés
próféta buzgóságával harcolt ez igaz hit érdekében. Elnökölt a 842-ben tartott
konstantinápolyi zsinaton, amely elrendelte, hogy minden évben ünnepeljék meg
az Igazhitűség vasárnapját. 846 június 14-én hunyt el,
több szabályzatot hagyva maga után.
Kommentáld!