"Ura így szólt hozzá: Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára!"

Máté 25:21

Egyszer valaki így szólt hozzám: "Joni, úgy szeretnék hozzád hasonlítani, mert nagy jutalmad lesz majd a mennyben." Annak ellenére, hogy nagyra értékelem ezt az elismerést, én másként vélekedem erről.

Én már megkaptam jutalmamat azáltal, hogy szemlélhetem, miként terjed az evangélium, és azt, hogy tolószékem által embertársaimnak a bátorítás üzenetét közvetíthetem. Szenvedésem magasztos célja nyilvánvaló.

Néhány hithős azonban nyilvánvaló, emberileg megmagyarázhatatlan ok nélkül szenved.

Bizonyos számomra, hogy a legnagyobb elismerést a mennyben azok az Istenfélő emberek kapják majd, akik hűségesen munkálkodtak, annak ellenére, hogy itt a földön nem méltányolták őket. 

Isten elismerése fogja övezni azt a misszionáriust, aki a Brazil őserdőben 15 évet töltött azzal, hogy lefordítsa a Bibliát, majd csendben a következő törzshöz költözött, hogy ugyanezt megtegye.

Az Úr meg fogja jutalmazni azokat a kis falusi prédikátorokat, akik hűségesen hirdették az igét minden Vasárnap reggel, annak ellenére hogy a gyülekezeti padok igencsak foghíjasok voltak.

És a kínai igehirdetőket, akik üldöztettek hitükért és akikre életfogytig tartó börtönbüntetés várt.

Áldja meg az Úr gazdagon az idős otthonokban lakó embereket, akik nem a sorsukon keseregnek, hanem inkább másokat imáikban hordoznak.

És azokat az Istenfélő tiniket, akik hűségesen megtartják tisztaságukat, az őket körbevevő nyomás, ármánykodás és hormonjaik ellenére.

Ezek azok a hithősök, akik nagy jutalomban fognak részesülni! 

Theodore Roosevelt egyszer a következőket mondta: "Nem a bíráló számít, nem az, aki fanyalog, mert az erős ember egy pillanatra megbotlott, vagy mert ezt vagy azt szerinte jobban is csinálhatta volna az, aki cselekedni mert. Egyedül azé az érdem, aki kiáll a küzdőtérre, akinek arca porban, verejtékben és vérben fürdik, aki vitézül tör előre, aki újra meg újra téved és hibázik, mert a tévedések és hibák minden erőfeszítés velejárói, aki síkra száll a nemes ügyért, aki szerencsés esetben végül megízlelheti a diadal gyümölcseit, s ha derekas teljesítménye dacára végül mégsem arat sikert, legalább tudja, hogy soha nem kell osztoznia a bátortalanokkal és hideg szívűekkel, akik nem ismernek sem győzelmet, sem vereséget."

Nem a siker a fontos, hanem az állhatatosság. 

Azt kívánom, hogy mindaddig állhatatos maradj, még meg nem hallod a következő szavakat: "Jól vagyon jó és hűséges szolgám ."

Mennyei Atyám, kérlek taníts meg hogy hűséges és állhatatos lehessek mindazokban a feladatokban, melyeket reám bíztál, és ne várjam el, hogy nagy csindarattával ismerjenek el engem.Ámen

Forrás/joniandfriendsdailydevotionals/

Sokszor idézünk a blogon Joni Eareckson Tada-tól. Érdemes megismerkedni élettörténetével:

17 éves korában Joni Eareckson fejesugrás közben balesetet szenvedett, és ennek következtében teljesen megbénult a vállától lefelé. Másodpercek alatt egész élete megváltozott, az addigi élénk tevékenységet és függetlenséget a teljes kiszolgáltatottság és függőség váltotta fel. 

Első ízben tárul fel ebben a felejthetetlen önéletrajzban Joni küzdelmének minden lépése afelé, hogy elfogadja bénultságát és keserű, reménytelen keresésében megtalálja az élet értelmét. 

Az a szenvedés, amit ki kellett állnia, életének minden területén éreztette hatását – nem volt könnyű Joni számára legyőzni a keserűséget, zavart, a miérteket és a könnyeket, és megtanulni, hogy bízzon a szerető Istenben, aki „megengedte”, hogy ez történjen. 

Ma, amikor még mindig csak nyakát és fejét képes mozgatni, Joni Eareckson ügyes művésszé fejlődött ki: a szájával fogja a ceruzát. Miután megbékélt Istennel, nem gondolt többé öngyilkosságra, sőt, bénasága ellenére nagy, céllal teljes életet kapott. Joni története egy olyan Valaki létezéséről beszél, aki megtervezi a sorsokat.

Joni életéről készült teljes filmet megnézheted itt:

https://www.youtube.com/watch?v=ckurSISGx0w