Kalotaszeg peremén, Kolozsvártól 13 kilométernyire észak-északnyugatra, a kajántói tóból eredő Kajántópataka völgyében terül el. A völgy jellemző geomorfológiai jelensége a földcsuszamlás, más néven suvadás.
Története
Első írásos említése Kayan thow néven 1263-ból maradt fenn.
1283-ban p. Kayanthow, 1285-ben p. Kayanto, 1301-ben p. Kayanthow, 1314-ben p. Kayantou, 1339-ben Kayantho néven írták.
A falu a kolozsmonostori apátság birtoka volt, ezt a tatárjárás után IV. Béla adománylevele újból megerősítette.
1339-ben az apát Macskási József fiait perelte, mivel elfoglalták és lekaszálták Kajántópada nevű rétjét, melyet a nemesek Józsefszénafüve néven neveztek. Erre a Macskásiak lemondtak róla az apát javára.
1569-1577 között Kajántó Forgách Ferenc birtoka volt.
1579-ben Kajántó, Bogártelke és Tiborc birtokot mely Blandrata György fejedelmi udvari orvos birtoka, kitől Lónai Kendi Sándor és Losonczi Bánffy Farkas vásárolta meg.
1581-ben Báthory Zsigmond fejedelem Kajántót, Bogártelkét és Tiborcot magához váltotta a kolozsvári jezsuita rendház részére.
Később magánföldesúri, majd fejedelmi birtok lett, Gyalu tarozéka volt.
A 20. század elején Kolozs vármegye Kolozsvári járásához tartozott.
992-ben a lakosok száma 1022-re csökkent, ezen belül 549 román és 420 magyar lakost írtak össze.[2]
2007-es hír, hogy a Kolozs megyei tanács cargo repülőtér építését tervezi a község területén.[3]
Látnivalók
Katolikus temploma a 12. század végén – 13. század elején épült. A szentély boltozata, a sekrestye ajtaja és a papi fülke a 14. századból származnak. Bencések birtokában van 1427 előttről - 1566-ig. A lakosság a 16. században unitárius, majd református lesz és ők használják a templomot is. 1586-ban elűzik a Báthory István által betelepített jezsuitákat, és ismét a reformátusoké a templom 1769-ig. 1779-től napjainkig a kolozsvári ferencesek és világi papok irányítják az egyházközösség életét. 1780-ban szentelték fel Mindenszentek tiszteletére. A szentély különös értéke az oszlopos, hármas ívű, gótikus oszlopfülke. 1978-ban végezték az utolsó felújítást.
Református templom (1887)
A kajántói református templom és parókia.
A jelenleg használt templom nem az elsõ temploma a gyülekezetnek. A reformáció hatására a falu magyarsága templomostól együtt református lett. A római-katolikusok Mária Terézia idejében visszakapják a templomukat. II. József türelmi rendelete alapján kap az egyház egy akkora területet, ahol templomot és iskolát tud építeni. Az 1800-as évek elején kezdenek neki az építésnek, de az ismeretlen okok miatt félbeszakad. A félig kész épület lassan tönkremegy. A gyülekezet ekkor egy fa imaházat épít fel. A jelenlegi templomnak 1865-ben kezdenek hozzá. Az akkori lelkész Domján János mindent megtesz annak érdekében, hogy az épület mihamarabb elkészüljön. Így segélyért folyamodik Kolozsvár céheihez, Erdély református fõuraihoz és I. Ferenc Józseftõl is kér és kap anyagi támogatást. A templomot 1887-ben szenteli fel Szász Domokos püspök.
Az elsõ parókia 1855-ben egy tûzvész alkalmával megsemmisül. Amennyire lehet, lakhatóvá teszik, de 1894-ben arról tárgyal a presbitérium, hogy újat kellene építeni. 1908-ban készül el az új épület, amit mai napig is használnak.
Kommentáld!