Johannes Kepler (1571-1630)

A csillagászat területén kifejtett munkásságáért és felfedezéseiért Keplert úgy emlegetik, mint „az ember, aki elindította azt a folyamatot, mely a babonát logikus gondolkodással helyettesítette." Az általa fölállított bolygómozgási törvények indították el útjára a modern csillagászatot;

1.) Minden bolygó a nap körül kering ellipszis alakú pályán.

2.) A bolygók gyorsabban keringenek, ha közelebb vannak a naphoz.

3.) Bármely két bolygó esetén, a keringési idők négyzeteinek aránya a naptól vett középtávolságok (pályasugarak) köbének arányával egyenlő.

Hitét ezekkel a szavakkal összegezte: „keresztyén vagyok". Felismerte Istenben a „jóságos Teremtőt, aki a láthatatlanból alkotta meg a természetet" (Zsid 11,3).

Róbert Boyle (1627-1691)

Azonkívül, hogy a modern kémia úttörője volt, Róbert Boyle nagyban hozzájárult a tudományos gondolkodás előrehaladásához. Több más híres felfedezése mellett, a gázok nyomása és térfogata közötti összefüggés ma is Boyle-törvényeként ismert.

Boyie nem látott ellentmondást a tudomány és keresztyén hite között. Erős volt a hite Jézus Krisztusban, mint Megváltójában és Urában.

Sir Isaac Newton (1642-1727)

O volt az egyik legnagyobb tudós, akinek oly felfedezések tulajdonít-hatóak, mint a gravitáció törvényei, a dinamika törvényei és a differenciál- és integrálszámítás. A tudomány haladásához való hozzájárulása felölelte a fizika, a matematika és a csillagászat területeit. Newton szerette Istent és hitt Isten Igéjében. Tanulmányozta a Bibliát, és erről könyveket is írt. Ezt írta: „Megingathatatlan a hitem a Bibliában, mint Isten Igéjében."

Louis Pasteur (1822-1895)

O volt a mikrobiológia és bakteriológia újdonsült tudományának a megalapítója. Feltalálta a védőoltást, az immunizálást és a pasztörizálást, melyek sok emberéletet mentettek meg. Neki köszönhető a biogenezis törvénye is, amely kijelenti, hogy élet csak életből keletkezhet, ami ellentmondott a spontán keletkezés akkoriban divatos evolúciós gondolatának.

Pasteur nem talált semmilyen ellentmondást a tudomány és a keresztyénség között. Szilárdan hitte, hogy „a tudomány közelebb viszi az embert Istenhez".

James Clerk Maxwell (1831-1879)

Elektromágneses elmélete és a vele kapcsolatos téregyenletek kövezték ki az utat a huszadik századi fizika számára. Maxwell hithű keresztyén volt, aki tanulmányozta a Bibliát, olyan hittel és elkötelezettséggel, amely nyilvánvaló volt a tudományos körökben is.

A fentieken kívül még sok hívő tudós ismert, például:

Fleming, az elektronika úttörője, aki ezt írta:

„Bőséges bizonyíték van arra, hogy bár emberek írták, a Biblia nem az emberi elme terméke. Emberek megszámlálhatatlan sokasága mindig is úgy tisztelte, mint a világegyetem Teremtőjének hozzánk intézett üzenetét."

További hithű tudósok: Lister, aki feltalálta a steril sebészetet,

Simpson, aki feltalálta az érzéstelenítést. Babbage (számítástechnika), von Braun (űrrakéta), Euler (differenciál- és integrálszámítás), Mendel (genetika).