Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!
http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!
http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!
http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek keresztény közösségünk honlapján!
http://erdelyikeresztyenek.network.hu Csatlakozz te is a közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Erdélyi keresztények-HATÁROK NÉLKÜL vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A szatmári békekötés után folytatódott az ország lakatlan területeinek benépesítése.
A földbirtokosok igyekeztek jobbágyokat csábítani munkáskéz híján
megműveletlen földjeikre. Ezért különféle kedvezményeket, például néhány
évi adómentességet adtak. A letelepülők között különféle népeket
találunk. Németek főleg a Dunántúlra és a városokba költöztek. A szerbek, korabeli nevükön rácok, az ország déli részeit népesítették be. Északról a szlovákok
(tótok) egy része az Alföldre települt át. Más szlovák családok azoknak
a magyaroknak az elhagyott földjeit foglalták el, akik a jobb
megélhetésért északról délre vándoroltak. A háborúk során Erdély
népessége is megritkult. Ide nagyobbrészt román pásztorok és földművesek jöttek. A kereskedelemben megjelentek a görög, örmény és zsidó vállalkozók is. Száz év alatt Magyarország népessége alaposan megváltozott. A telepítések és a bevándorlások miatt a magyarok immár csak felét tették ki az ország lakosságának.
A lélekszám növekedésével fejlődésnek indult a mezőgazdaság.
Visszaszorult az állattenyésztés. A legelők helyén gondosan megművelt
szántóföldek terültek el. Terjedt a szőlőtermelés és borászat is. Az ipar azonban kezdetleges
állapotban volt. Korábbi elmaradottságát a bécsi udvar
gazdaságpolitikája is tartósította. A magyar gazdaság a birodalmon belül
mint mezőgazdasági termékek és nyersanyagok beszállítója és a német és
cseh iparcikkek vásárlója szerepelt. Ezzel szemben a bányászat fejlődése gyors ütemű volt, mivel annak termékeire a kincstár rá volt szorulva. 1735-ben Selmecbányán bányatisztképző akadémia
nyílt. Ugyanitt, a kontinensen először, gőzgépet is munkába állítottak.
A mérnöki tudás dicséretéül szolgált, hogy — csaknem száz év munkájával
— az 1780-as évekre elkészült az akkori világ leghosszabb
bányaalagútja, a József-altáró.
III. Károly (1711—1740) korára a békés viszonyok
voltak jellemzőek. Az uralkodó és az udvar tanult a
Rákóczi-szabadságharcból, s óvakodott csorbítani a nemesi jogokat.
Hozzájárultak ahhoz is, hogy az ország ügyeit magyar területről, Pozsonyból irányítsák. Itt állították fel a Helytartótanácsot. Bécs azonban sem a hadügyet, sem a pénzügyeket nem adta ki a kezéből. Abba viszont kénytelen-kelletlen beleegyezett, hogy a toborzandó újoncok számát és a jobbágyok állami adójának mennyiségét a külön ülésező magyar és erdélyi országgyűlések szavazzák meg.
A császár a vallás ügyét óvatosabban kezelte, mint elődei. III. Károly is törekedett a katolikus egyház helyzetének erősítésére,
hívei számának gyarapítására, elsősorban birtokadományokkal. Az
erőszakos térítés, a protestánsüldözés ekkorra már ritkaság volt, de
állami hivatalt csak katolikusok viselhettek. A főnemesség soraiba is
javarészt e hiten lévőket emelt a királyi kegy.
III. Károly legfőbb gondja a trón örökítése volt. Mivel fia nem született, attól tartott, hogy lányát, Mária Teréziát a magyarok nem választják meg uralkodójuknak. Ezért 1723-ban az országgyűléssel megszavaztatta a Pragmatica Sanctiót.
A törvény a trónutódlás rendjét írta elő. Eszerint az örökös
tartományokban (Ausztria, a német területek és Csehország), továbbá
Magyarországon és Erdélyben mindig a Habsburgok soron következő
családtagja kapja a koronát, akkor is, ha az nő. Az is belekerült a
szövegbe, hogy országait az uralkodónak „feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul”
kell birtokolnia. Az országgyűlés megszavazta a Pragmatica Sanctiót. A
rendek mindössze azt kérték, hogy a törvény tartalmazza: a birodalom
országainak támadás esetén közösen kell védekezniük. Ezt indokolta a
törökök még mindig fenyegető támadása, így az uralkodó elfogadta a
javaslatot.
Poroszországban egyáltalán nem fogadták szívesen a Pragmatica Sanctiót.
II. Frigyes porosz király III. Károly halála után maga akart császár
lenni. A porosz hadsereg sokkal erősebb volt, mint az osztrák, így a
király hamarosan Bécs alá ért. Mária Terézia (1740—1780) csak a magyarok segítségében bízhatott. A fiatal királynő könynyes szemmel, gyászruhában állt a Pozsonyban ülésező magyar országgyűlés elé. A rendek „Vitam et sanguinem”,
azaz „Életünket és vérünket” kiáltással biztosították a királynőt
támogatásukról. A háborút lezáró béke értelmében a királynő megtarthatta
trónját, de Sziléziát át kellett engednie Poroszországnak.
Mária Terézia birodalma a hétévnyi küzdelemben elszegényedett. Szembe
kellett nézni azzal is, hogy az állam irányítása a többi európai
országéhoz képest siralmasan elavult. 1748-tól nagyszabású reformokat vezetett be. Átalakította a tartományok irányítását, s újra szabályozta a pénzügyeket. Megváltoztatta a vámrendszert
is. Ha egy kereskedő a birodalmon kívülről hozott be árut, akkor igen
nagy összeget kellett fizetnie. A birodalmon belül többféle vám
létezett. Ausztriából Magyarországra iparcikket, Magyarországról
Ausztriába élelmiszert olcsón lehetett szállítani. Mindez a hazai
mezőgazdaság fejlődését siettette, de az iparét hátráltatta.
A reformok bevezetése során Mária Terézia nem kérte ki a magyar rendek véleményét, az országgyűlést sem hívta össze. Tanácsadói közül sokan a felvilágosodás
hívei voltak. Azt vallották, hogy az emberi ész és a tudományok képesek
bármely kérdésre választ adni, és segítségükkel megvalósítható a
tökéletes állam. Az uralkodónőre hatottak a felvilágosodás eszméi:
megtiltotta a kínvallatást, átalakította a büntetések rendszerét.
Korszerűsítette az oktatást is. Elrendelte, hogy 6 és 12
éves kora között minden gyermeknek iskolába kell járnia. Ezt a kevés
iskola miatt nem sikerült megvalósítani. Fontosabb volt, hogy a Pázmány
Péter által alapított nagyszombati egyetemet Budára helyezte, és saját palotáját engedte át számára. Figyelme kiterjedt az egészségügyre és a szegények segélyezésére is.
Mária Terézia a magyar parasztok helyzetét
is javítani kívánta. Cserébe a jobbágytelek használatáért, a jobbágy az
ura földjén robotnak nevezett ingyenmunkát volt köteles végezni. A
földesurak a robot mértékét nagyon magasra emelték. Ennek
az lett a következménye, hogy a jobbágy a saját földjét nem tudta
megművelni, s az adóját sem volt képes megfizetni. Az uralkodónő
elrendelte, hogy heti két nap gyalog vagy egy nap igásállattal végzett
robotnál többet senki se követeljen. Ehhez sem kérte az
országgyűlésgyűlés beleegyezését. A legtöbb földesúr megtagadta ennek végrehajtását.
Mária Terézia hithű katolikus volt.
Igyekezett a magyarországi katolikus egyház helyzetén javítani: öt új
püspökséget alapított, közülük az egyiket Székesfehérváron. A főpapok
jövedelmének egytizedét lefoglalta. A vagyont új plébániák alapítására
és a szegényebb lelkészek fizetésének kiegészítésére fordította. Mária
Terézia intézkedései többségükben hasznára voltak Magyarországnak.
A magyar nemesség és a papság egy része mégis elégedetlen volt, mert
mindezt a megkérdezésük nélkül, a korábbi törvények megsértésével vitte
véghez.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!