• Kiránduljunk Gombaországba!

Régebben a gombákat a növényvilág közé sorolták, azonban a gombák az élővilág önálló, harmadik élőlénycsoportját alkotják. Tudta, hogy a gomba egyetlen sejtből épül fel?

Az életjelenségek mérlegelése ara enged következtetni, hogy a gombák a növényvilágtól alapvetően mindenben különböznek. A gombák nagy része láthatatlan, a talajban lévő gombafonalak létrehozzák a tenyésztestet, amely akár 100 négyzetmétert meghaladó területre is kiterjed és átszövi a talajt. A fejlődés bizonyos szakaszában külön sejteket, sok sejtből álló szaporító szerveket fejleszt. Ezt hívjuk termőtestnek. Ebből fejlődnek ki a gomba szaporodását elősegítő spórák.

A gombáknak csak a termőteste jelenik meg a talaj fölött, ezt hívjuk gombának. A termőtest lehet ernyőszerű, de lehet kucsma, gumó, csésze és korall alakú. A gombák nemcsak formában, de színben is változatosak. Néhány napos eső után, amikor a hőmérséklet is megfelelő, szinte a szivárvány minden színével találkozhatunk. Táplálkozásmódjuk külső emésztés, anyagcseréjük a növényekével ellentétes irányú. Nem tagozódnak gyökérre, szárra, levélre, mint a növények, és a vegyi összetételük, életmódjuk, szaporodásuk is eltér a növényekétől. Annak ellenére, hogy zöldségboltban vásárolhatjuk meg a gombát, mégsem tekinthető növénynek.

Hazánkban több mint 2500 gombafaj él, melyek között nagyon sok az ehető. A gombákból változatos, fehérjékben, vitaminokban, ásványi sókban gazdag, ugyanakkor energiaszegény ételek készíthetők, ezért a modern táplálkozásnak kiválóan megfelelnek. A vadon termő és termesztett gombák egyaránt igen értékes táplálékot biztosítanak. Táplálkozási értékük vonatkozásában a húsok és a zöldségek között foglalnak helyet.

A gombákban a következő kémiai anyagok találhatóak: nitrogéntartalmú anyagok, víz, vitaminok, szénhidrátok, enzimek, zsírok, színanyagok, olajok, savak és egyéb hatóanyagok. A gombák kémiai anyagai közül legjelentősebbek a fehérjék, bár az állati eredetű fehérjékhez viszonyítva a gombában kevesebb a fehérje, de a gyümölcs és a zöldségfélékhez képest azonban nem jelentéktelen ez a mennyiség. A gombákban előforduló fehérjéknek lényeges jellemzője, hogy összetételükben nagyon hasonlítanak az állati fehérjékhez. A gombában olyan vitamin is van, amely a zöldségben, gyümölcsben egyáltalán nem fordul elő, ez pedig a D-vitamin.

Egyes kísérletek szerint pl. a pereszke és a laska gomba antibiotikumot is tartalmaz, a vargánya és csiperke pedig rák ellenes anyagokban is gazdag.

Mindezek ellenére a gombák nehéz emészthetőségük miatt elsősorban fűszernek tekinthetők. Csodálatos, változatos illatanyagok találhatók bennük, amelyen igen jól ízesítik a főételeket, leveseket, köreteket, de felhasználhatók önálló ételként is.

Nyersen salátaként, főzve, pörköltként, levesként, rántva, sütve, konzervként, mártásként, fűszerként, de szárítva is. A vadakhoz, pörkölthez, pástétomhoz, fasírthoz érdemes többféle gombát felhasználni. A szárított gombát főzés előtt mindig be kell áztatni, amíg teljesen puhává nem válik. A sütés, főzés ideje ne legye 10-15 percnél több, mert elveszíti a kellemes ízét és illatát.

A gombák veszélyt is jelenthetnek a hozzá nem értő laikusok számára. A rétről, erdőből csak az szedjen gombát, aki ismeri és biztos benne, hogy ehető az a gomba. Biztonság kedvéért szakemberrel vizsgáltassuk meg, mielőtt felhasználnánk!!!

( forrád:Szerző: Sulyok Józsefné )