,,Teljes örömnek tartsátok!" (Jakab 1:2)
Max Lucado írja: ,,Amikor a fazekas edényt készít, a szilárdságát úgy ellenőrzi, hogy kiveszi [a kemencéből] és megkopogtatja. Ha megzendül , akkor kész.
Ha tompán koppan, akkor visszateszi.
A jellemet is kopogtatással ellenőrzik... éjszakai telefonhívások... mogorva tanárok... odaégett ételek... durrdefektek... ugye most csak viccelsz?! határidők.
A kopogtatások a legrosszabbat hozzák elő belőlünk... nem elég nagyok ahhoz, hogy valóban krízisek legyenek, de ha bőven van belőlük, akkor vigyázz!
Forgalmi dugók... hosszú sorok... üres postaládák... szennyes ruha a padlón...
Kopp. Kopp. Kopp.
Hogyan reagálsz?
Felzendül a hangod, vagy tompán hangzik?
Jézus azt mondta: Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj (Lukács 6:45), és semmi sem tudja jobban felfedni a szív igazi természetét, mint egy jó kopogtatás... nem a pillanatnyi hőstettek, hanem a kopogtatásokkal teli mindennapi élet. Ha hajlamos vagy inkább tompán szólni, mint zengeni, ne csüggedj!
Van remény számunkra, tompák számára is. Kezdd el azzal, hogy hálát adsz Istennek...
nem egy fél-szívű köszönömöt... de egy örvendező, örömében ugráló,
szíved legmélyéből felhangzó köszönetet!
Jakab azt mondja:
Teljes örömnek tartsátok, testvéreim, amikor különféle kísértésekbe estek, tudván, hogy hitetek próbája állhatatosságot eredményez.
Isten a saját érdekedben kopogtat... próbára vagy téve... és akár tanulhatsz is a kopogtatásból.
Tekintsd lehetőségnek a türelmed és állhatatosságod fejlesztésére. Minden koppantás segít vagy árt neked, azon múlik, hogyan használod fel.
Figyelj oda a koppanás-áradatra... mindenkinek vannak olyan időszakai, amikor szokatlanul nagy mennyiségű kopogtatásra kell számítania. Nézz szembe velük... készülj fel több imádsággal... ne add fel... és ne feledd: egy koppanás sem jelent katasztrófát.
Minden koppantás javadra van, ha szereted Istent, és engedelmeskedsz Neki."
Kommentáld!