Filippi 2: 8-12: „Mert az Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből.”
Sokszor abba a hibába esünk mi hívő emberek, hogy jó tetteinkkel, nemes és tiszta érzéseinkkel, jó szándékunkkal szívesen hivalkodunk. Jól esik mikor azt halljuk, hogy a környezetünk alapjába véve jó embernek tart.
I.
Mai Igénk arra tanít, hogy nem lehetünk önteltek ilyen tekintetben sem, hiszen érzéseink alakításában is segítségünkre van Isten Szentlelke. Ahogy az Ige fogalmaz: Isten az, aki munkálja bennetek az akarást. Minden jó szándékod, tiszta érzésed elsősorban nem a te szent és nemes lelked terméke, hanem a benned lakozó Szentlélek áldott ajándéka.
Álld és dicsérd érte Istent (persze nem úgy, mint a farizeus, aki azért ad hálát, hogy jobb, mint más emberek), és engedd, hogy munkáljon, formáljon téged Isten Lelke.
II.
Isten Lelke nem csak lelki dolgainkat, érzéseinket, akartunkat képes munkálni, hanem tetteinket, életünk eseményeiben is segítségünkre siet, hiszen a „munkálást” is Ő adja.
Sokszor érezzük, hogy képesek vagyunk imádkozni, Igét hallgatni, énekelni, de a tettekkel baj van. Az akarás megvan bennem, de a jó véghezvitelét nem találom (Róm. 7. 18).
Isten Lelke erőt ad, cselekvő, munkáló hitre formál, hogy ne csak tenni akaró, de cselekvő hited legyen. Érdekes, hogy az eredeti szövegben a munkálás szó az „energeo” görög ige származéka, benne rejlik az energia jelentése is.
Sokszor mondjuk, hogy nincs energiánk, elfáradtunk, kiégtünk. Engedd, hogy Isten Lelke, mint a mennyei pozitív energia kifogyhatatlan forrása feltöltse és megerősítse életed.
III.
Mindezt Isten jókedvéből teszi. Nem kényszerből, vagy mert nem lenne más választása, hanem kegyelemből.
Köszönd meg ezt a kegyelmet úgy, hogy te magad is jókedvvel végzed, amit Isten rád bízott. Ámen
Máthé Róbert
Patóháza
Kommentáld!