Április 24-e Szent György napja

Közismert a mai naphoz kapcsolódó naphívogató gyermekdal, melynek íme egyik változata:

Süss föl nap, Szent György nap,

Kert alatt a kislibáim

megfagynak.

Terítsd le a köpönyeged

Adjon isten jó meleget!

E nap Európában igen rég óta tavaszkezdő nap. Már a rómaiak is ezen a napon ünnepelték Pales istennőt, aki a pásztoroknak, nyájaknak, mezőgazdáknak és vincelléreknek volt a „patrónája”.

Ünneplés gyanánt a pásztorok kiseperték az istállókat; vízbe mártott babérágakkal fröcskölték be, majd szalmatűz füstjével megfüstölték magukat meg a jószágukat. A tűzön a nyájat is áthajtották, ők pedig háromszor ugrottak át rajta, hogy a boszorkányok rontását elkerüljék. A pásztorok áldozatot is mutattak be ekkor, végezetül pedig kezet mostak a reggeli harmatban.

A keresztény egyház a legendás sárkányölő Szent György névünnepét erre a tavaszkezdő napra helyezte.A Szent György-naphoz kapcsolódó szokások, hiedelmek rendre a tavaszhoz fűződnek.

Ki volt Szent György ?

Sárkányölő Szent György egyike a tizennégy segítőszentnek. A lovagok, lovasok, később pedig a cserkészek, a fegyverkovácsok patrónusa volt. A katonaszentek közé tartozik. A vértanúhalált halt Georgianus, a római hadsereg magas rangú katonatisztjeként anyja hatására lett keresztény. 

A Szent Györgyöt jellemzően sárkányölés közben ábrázolják.

 A sárkányölő György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi. A középkorban a sárkány magát a gonoszt, a pogányságot jelképezte, s e jelenet segítségével egy pogány nép, vagy ország megtérítését ábrázolták.

György  igen nagy tekintélyre tett szert a brit szigeteken, ahol Oroszlánszívű Richárd saját védőszentjének választotta, 1222-től pedig Anglia hivatalos patrónusa lett. A 20. század elején XIV. Benedek pápa Szent Györgyöt újból Anglia védőszentjének nyilvánította.

A szent egyik első magyar vonatkozása, hogy a korona bizánci részén az ő képe látható. Az első székesegyházat Gellért püspök Szent György tiszteletére szentelte.

Hiedelmek:

A hiedelmek és a népszokások azonban a római pásztorünnepre emlékeztetnek.

Szent György napja az állatok kihajtásának ideje, a pásztorok, kocsisok, cselédek szerződtetésének napja.

Az állatok Szent György-napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött. Ezekkel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát próbálták biztosítani. A kihajtás legtöbbször zöld ággal történt.

Miért?

 A zöldág a néphit szerint ez az állatok gyarapodását szolgálja ( „Úgy zsendüljön a jószág, ahogyan a zöld ágon a levél”). Ha a zöldág ráadásul nyírfa vagy rózsafaággal történt, az még a rontást is elhárította.

De a jószág tűzön át hajtásának, is ilyen eredménye volt a néphit szerint. Kapuba fektetett láncon, fejszén, ekevason, néhol tojáson vagy a gazdasszony kötényén, kifordított szoknyáján is gyakran hajtották át az állatokat. Volt, ahol az állatokat kihajtás előtt még az istállóban bodzafával vagy zöld gallyal megverték, mert azt tartották, hogy olyan erős lesz a lábuk, mint a lánc.

Máshol a láncon keresztül tüskés vesszőt raktak, majd tüzet gyújtottak rá, s erre karácsonykor eltett hamut tettek, hogy füstjétől a gonosz eltávozzék.

A magyar népi hitvilágban Szent György nap főszereplője a tehén meg a teje. Gyógyhatásúnak vélt füvekkel vagy ezek főzetével kifüstölték vagy kiforrázták a tejesköcsögöket. E napon állítottak új köcsögfát.

Hagyományosan Szent György napjához kapcsolódó jellegzetes a tejbemérés. Ilyenkor állapítják meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak.

A tejbeméréshez termékenységre utaló vagy serkentő mozzanatok kapcsolódnak, például a lányok, a juhászok és a juhok vízzel való leöntése. Mérán a legnagyobb ünnepnek tartották: „Még a lakodalomnál is nagyobb, mert lakodalomkor nem minden családtag jelenik meg, csak a szülők s a nagyobb gyerekek. Itt a legöregebbektől a legfiatalabbig mindenki jelen van”.

Szent György éjszakáján különösen féltek a boszorkányok gonosz működésétől. Úgy tartották, hogy akinek a kapufélfáját a boszorkányok megfaragták, e tettel elvitték a tej hasznát.

A boszorkányok különböző tárgyakból (kútágas, lepedő, kötény) tejet tudnak fejni. A boszorkányok rontása ellen védekeztek a zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával, a tejesköcsögök gyógyfüvekkel való kimosásával.

 Szent György napját a magyar néphitrontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes György napi szokás a harmatszedés, melynek mágikus célja volt.

A harmatot a bőséges tejhozam érdekében gyűjtötték.  Néhol vászonabroszt vagy a kötényüket húzgálták a harmatban, s ezt mondogatták: „Mind szedem…”, vagy „Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem”. Közben egy marék füvet is szedtek, melyet aztán  a tehén elé tettek. A harmatos ruhadarabot pedig a tejesfazékba facsarták ki, hogy sok vaj legyen.

A Szent György-nap előtt fogott gyíkkal és kígyóval kapcsolatosan sok a hiedelem.. Nagykőrösön a Szent György-nap előtt fogott gyíkot a torokgyík megelőzésére tartották alkalmasnak.

A gyíkot szerencsére nem bántották, hanem a  torkánál háromszor végighúzták gyűrűsujjukat, majd megkenték a saját torkukat háromszor.

 Másutt azt tartják, hogy amelyik kézzel megfogták a gyíkot, azzal gyógyítani lehet, vagy a Szent György-nap előtt fogott kígyóval tudást lehet szerezni. Moldvában úgy hiszik, hogy aki Szent György előtt kígyót agyoncsap, annak  megnő az ereje, de ha a kígyó elmegy, akkor elviszi az illető erejét.

Időjósló nap is:

Szent György-napi dörgés,

Jó bortermés – tartja a mondás, de nem csak a bor, hanem általában a jó termés előhírnöke volt a  György napi égzengés.

A Szent György-nap előtti mennydörgésről azt tartották, hogy ha Szent György-nap előtt hallik, akkor  bő áldás lesz. Ahonnan hallatszik, abból az irányból várható egész esztendőben az eső. A mennydörgés, akárcsak   A György napi eső, bő termést ígér.

 Szent György-nap után kalapáccsal sem lehet visszaverni a füvet. -  mondják, tehát nincs mese, a várva várt tavasz ekkor már mindenképpen beköszönt.

A Mura-vidéken harmatszedés közben ilyen filozofikus mondatot mondtak:: „Viszek is hagyok is”, azaz hagynak másnak is a haszonból A harmatszedéssel tehát nemcsak a tejhaszon  mellett a termőföld hasznát  is igyekeztek biztosítani.  

Egy leírás leírás szerint: „Akinek gyenge vetése van, az Szent György napján éjfélkor menjen ki a mezőre egy lepedővel és ahol szép vetést talál, azon húzza végig maga után a lepedőt, rá a saját vetésére, hogy a harmatot rávigye, akkor szép lesz a gabonája” A friss harmatból a kenyértésztába cseppentettek, hogy szebbre süljön a kenyér. A harmattal pogácsát készítettek, amit megszárítva, megsózva adtak a tehénnek, hogy jól tejeljen.

Evés-ivás, táncmulatság zárta György  napot. A pásztorok, béresek szegődtetésének ideje volt Szent György-nap, mely a következő Szent Györgyig vagy Szent Mihályig volt érvényben. A pásztorok megajándékozásának egyik alkalma is volt.  Néhol a csordás előző nap végigjárta a falut. Azoktól a gazdáktól, akiknek az állatait őrizte, tojást és szalonnát kapott, és megkínálták borral, pálinkával.

Izgalmas volt a kilövés!

Ez a fiatalokat összepárosító szokás. A legények kikiabálták, " kilőtték" a lányok hibáit, de jobb helyeket senkit sem neveztek néven. Ez este történt, a dombon, a tűz lángjánál. Még akár romantikus is lehetett.

Szent György napját a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincs keresésére. A kincsről úgy hitték, hogy minden hetedik évben Szent György-napkor lángot vet.

Gyík:

A gyík egyértelműen a sárkány kicsiben. Logikus, hogy helyet kap a György napi hagyományok között.

A bukovinai magyarok meg  az Ipoly menti falvak lakói szerint,  ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol.  Másutt ugyanez esőtlen nyarat jelez. A békát gyógyításra is használták: kiszárított békával és ráolvasással szemölcsöt gyógyítottak.

A Gyimes-völgyi magyarok szerint, aki Szent György-nap előtt megfürdik a szabadban, az egész évben nem lesz rühes.

Szent György napját általában a kukorica, bab, uborka vetésére tartották alkalmas időpontnak. Jó előjelnek tartották a termésre, ha a varjú nem látszott ki a búzából.

Mint húsvétkor, ekkor is sor kerülhetett határjárásra, a kutak megtisztítására, a határjelek felújítására.

Tánczos Erzsébet írása