Egy éjjel látomás jelent meg Pálnak: egy macedón férfi állt előtte, és ezekkel a szavakkal kérlelte őt: "Jöjj át Macedóniába, légy segítségünkre!" (ApCsel 16,9)
Annyira belemerültem a ház körüli munkába, hogy szinte oda sem figyeltem, amikor a távolból hangot hallottam. Gondoltam, a szomszéd gyerekek játszhatnak, de később rájöttem, valaki segítségért kiált. Odaszaladtam, ahonnan a hang jött, és láttam, hogy a szomszédom ujját becsípte a kerti traktor gépszíja.
"Segíts!" - kiáltott. Gyorsan elvágtam a szíjat, és kiszabadítottam. A járó motort akarta megjavítani. Szerencsére, a motor leállt, így egy kis horzsolással megúszta.
Amikor eljöttem, bűnösnek éreztem magam, mert tudtam, hogy ha az első kiáltásra odasietek, akkor megspórolhattam volna neki a fájdalom egy részét.
Amikor azért imádkoztam, hogy figyelmesebb legyek a környezetemre, Isten megláttatta velem, hogy néha a körülöttem élők lelki fájdalmait sem veszem észre, annyira lekötnek a saját dolgaim.
Ott, akkor elhatároztam, hogy jobban figyelek másokra, és érzékenyebb leszek mások szükségleteivel szemben.
Imádság: Istenünk, segíts, hogy észrevegyük a körülöttünk élők szükségleteit. Ámen.
Ha odafigyelünk, tudunk reagálni a segélykiáltásokra.
Kenny A. Noble (Indiana, USA)
IMÁDKOZZUNK A VESZÉLYES MUNKÁT VÉGZŐKÉRT!
Kommentáld!