Egy alkalommal Jézus e szavakkal fordult a néphez és tanítványaihoz:
?Mózes tanítószékében az írástudók és a farizeusok ülnek. Tegyetek meg és
tartsatok meg ezért mindent, amit mondanak nektek, de tetteikben ne
kövessétek őket, mert tanítják ugyan, de maguk nem teszik azt. Súlyos, sőt
elviselhetetlen terheket kötöznek össze és helyeznek az emberek vállára,
de maguk egy ujjal sem hajlandók mozdítani rajta. Amit tesznek, azért
teszik, hogy lássák őket az emberek. Szélesre szabják imaszíjukat, és
köntösükön megnagyobbítják a bojtokat. Vendégségben szeretnek a főhelyekre
ülni, a zsinagógában pedig az első székekbe. Elvárják, hogy az emberek
köszönjenek nekik a főtereken, és hogy rabbinak, azaz mesternek szólítsák
őket. Ti ne hívassátok magatokat mesternek, mert egy a ti Mesteretek, ti
pedig mindnyájan testvérek vagytok. De atyának se hívjatok senkit a
földön, mert egy a ti Atyátok, a mennyei. És tanítónak se hívassátok
magatokat, hisz egy a ti tanítótok: Krisztus. Aki a legnagyobb köztetek,
az legyen a többi szolgája. Aki önmagát magasztalja, azt megalázzák, és
aki önmagát megalázza, azt felmagasztalják.?
Mt 23,1-12
Elmélkedés:
Kortársainak hamis, kétszínű, a látszatra törekvő vallásosságát leplezi le
Jézus, aki az írástudók és farizeusok tanítását ugyan követendőnek tartja,
de cselekedeteiket nem, mert azok ellenkeznek szavaikkal. Mindeközben
nagyon kemény szavakat használ. De ugyanilyen határozottsággal szól hozzám
is, ha engedek a kétszínűség kísértésének. Ne tegyek úgy, mint azok, akik
amikor felfedezik magukban e kétszínűséget, elhatározzák, hogy most aztán
megmutatják Istennek, hogy tudnak igazán vallásosak lenni és Istennek
tetszően fognak imádkozni. Vigyázat! Ezzel már megint az ember kerülhet a
középpontba és nem Krisztus! Az alázatos ember nem önmagát, hanem
Krisztust teszi az első helyre.
Kapcsolódó hírek:
SZIVESSÉG