Mi, keresztények, Isten Fiának hite által élünk. Krisztusnak az Atyába vetett hite és engedelmessége által van üdvösségünk, nem saját hitünk és engedelmességünk által. Isten arra hív bennünket, hogy egyszerűen nézzünk fel rá és köszönjük meg neki. Krisztus iránti őszinte hálánk jelenti megváltásunk elfogadását.
Isten szeretete fog körül bennünket, függetlenül attól, hogy kik vagyunk. A bűnbocsánat szüntelen vízesése alatt élünk. Isten Krisztusban váltott meg bennünket. Irántunk való szeretetből nyújtja felénk a megváltás ajándékát, a Krisztusban való túláradó élet ajándékát – azt az életet, amely most kezdődik, és az örökkévalóságban is tart. Amikor megköszönjük neki, akkor el is fogadjuk, és élvezni is tudjuk Isten felénk nyújtott ajándékát, a megváltást. Ha – és erre is szabadok vagyunk – megvetjük és elutasítjuk a megváltást, amit Isten Krisztusban ajándékozott nekünk, akkor elveszettek vagyunk, az életünk sötétségben marad, igazi remény nélkül; és ahogy Jézus Jeruzsálemet, úgy sirat bennünket is Isten.
Olyan világban élünk, amely tele van bizonytalansággal, megpróbáltatással és szenvedéssel. Isten arra hív bennünket, keresztényeket, hogy bátorítsuk és erősítsük embertársainkat. Arra hív bennünket, hogy – körülményeinktől függetlenül – minden időben adjunk hálát Neki, mert szereti a többi embert, és szeret minket is, ott van velük és itt van velünk is, és szeretete értelmet is adott az életünknek. Ő az Úr, és “akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál” (Róma 8:28).
“Mert mi mindannyian az Ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre halmozva.” (János 1:16, SzPA)
“…Isten Fiának hitében élek, aki szeretett engem és feláldozta magát értem.” (Galata 2:20, SzIT)
A hálaadás szabad folyást enged Isten áldásainak. A hálás lelkület nyitja meg az ajtót abba a szabad, örömteli életbe, amit Isten már megadott nekünk Krisztusban.ÁMEN
- David W. Torrance-
Kommentáld!