Mol, Szerbia, Vajdaság

Amikor gróf Csáky Imre (1710-1782), gróf Kollonitz Lipót (1691-1695) és Szécsényi Pál (1696-1710) után kalocsai érsek lett az egész főegyházmegyében csak 7 katolikus plébániát talált, melyet ferences atyák vezettek.

Az új rendezést az 1763. december 2-án Kalocsán tartott egyházmegyei zsinaton (Generalis Congregatio) állapították meg. Ekkor szervezték meg a mi szempontunkból fontos tiszai kerületet, s ahhoz sorolták: Almás, Topolya, Szent Máris, Kanisa, Szenta, Ada és Becse egyházait.

Moholt -1526 (a mohácsi vész) előtt Moharréve-, mint plébániát ez időben nem említik. A magyarság újbóli betelepedése már áthúzódott a XIX. század első éveire. Az adai ferences lelkész az 1762-ben a teljesség kedvéért ugyan felvette az egyházlátogatási okmányba Moholt és Petrovoszellót, ahol nagyon kevés katolikus lehet a szerbek közt, nincs katolikus imaház sem kápolna. Az 1766. és 1767. évi okmányok szerint Moholy már hivatalosan az adai anyaegyház filiája (leányegyháza), ahol azonban a molnáron, s néhány szolgán kívül más katolikus nem volt. Nincs katolikus kápolna, sem temető. Emiatt már ekkor a kat. holtakat az adai kat. temetőbe vitték temetni, és a holttest kivitelét a községből a kerületi szenátorok nehezményezték - lévén babonásak -, nehogy emiatt a jégeső elverje határaikat. A vizitátor (látogató) Glaser kanonok a halottak további átszállítását rendelte el, amíg nem lesz saját külön temetőjük. Az 1794. évi okmány már magyar, tót (szlavóniai) és bunyevác katolikusokat említ.

1803-tól kezdődött a magyarok erőteljesebb-tömegesebb betelepülése Moholra.

Kosztolányi Lajos akkor még, mint adai káplán gondozta Moholt, még ebben az évben elérte, hogy a meglévő 50 magyar ház mellett a szerb elöljáróság további 18-nak fundust (házhelyet) adjon. 1804-ben is 20-an kaptak házhelyet. A magyarság bejövetele nem ment simán, az 1804/5. években folyt is ellenük úrszéki eljárás.

1804. 08. 30-án Kosztolányi Lajos - Sudrits János adai plébános halála után akkor már - adai lelkész engedélyt kért a Kalocsai Érseki Szentszéktől Moholyon a temető és a kereszt megáldására. Előadta, hogy az adai elöljáróság a járványok miatt (ez már valóságosabb érv) nem szívesen engedi Adán eltemetni a moholyi magyarokat. Amíg csak 50 lélek volt ott, addig hozzájárultak, de most már 200-nál is többen vannak a faluban és a szállásokon. A kerületi Magisztrátustól (Elöljáróságtól) azért Moholon temetőt kért, amit kb. szeptember 11-én fognak kijelölni. A temetői keresztre már van pénze, de ha nem lenne elegendő, akkor össze fogják adni a népek, mert mindannyian jó lelkű gazdák ezek. A Consistorium (Szentszék) szeptember 14-i ülésén foglalkozott az üggyel, és a kért engedélyt szeptember 21-i levelében az adai ügykezelőnek adminisztrátornak (helyettes plébánosnak) megadta azzal, hogy gondoskodjék a templom és a plébánia ház részére is megfelelő telek kihasításáról. A végleges elbírálást Csáby Mihály kanonok, tiszai főesperesre bízták, aki ekkor is látogató (vizitáló) körútra indult.

A hívek 1804. november 15-én kértek engedélyt templom és iskola építésére

1804. 11. 15-én a Szentszék (Consistorium) ismét moholi ügyet tárgyalt, mégpedig az ottani magyarok latin nyelvű kérvényét, melyben arra való hivatkozással, hogy már 59 házzal bíró és 19 ház nélküli zsellér, tehát összesen 78 házaspár, 353 lélekkel vannak, azért engedélyt kértek templom és iskola építésére. Az 1804. 11. 12-én Adán Petkovits Ferenc kerületi mérnök és tanácsos által kiállított összeírás szerint pontosan 46 magyar ház állt már ekkor 59 családdal és 274 személlyel, valamint 18 ház nélküli zsellér családdal és 79 személlyel.

Mikor Kosztolányi Lajos adai plébános a moholi magyarok elleni peres eljárás iratait Adáról felterjesztette 1805. 01. 19-én, akkor azt is hozzáfűzte, hogy pap kell Moholra. S úgy látszik, nagyon megszerette ezeket a különböző helyről jött és hirtelen eggyé forrt híveket, mert kérte, hogy ő kaphassa meg Moholt. Kevéssel megelégszik. Kért részükre egyházi felszerelést is.

Helyben lakó lelkész 1805. 10. 13-án még nem volt Moholon, amikor a katolikus közösség képviseletében öt magyar aláírásával megkötötték az első párbérszerződést a jövendő lelkész javára: Csáby Mihály tiszai főesperes, kalocsai kanonok, Igisity Nesztor helyi (szerb) szenátor, Babai József petrovoszellói plébános és Kosztolányi Lajos adai adminisztrátor jelenlétében.

Vállalták: 1. a páronként 2 frt bért, 2. a telek művelését, 3. 4 öl kemény tűzifát, 4. 12 akó jó bort, 5. amennyi szalma kell a fűtéshez, 6. páronként 1 csirke és 2 tojás juttatását, és hogy mindezt ők szedik be.

Moholon, 1805. 11. 09-én keltezve ismét öt magyar vezető aláírásával, beadvánnyal fordultak magához a kalocsai érsekhez, tehát még mindig nem volt helyben lakó papjuk. Ebben hálálkodtak azért, hogy 1. "midőn mi egynéhányan Tisza mellékében levő koronális Moholy helység elöljárói és több lakosai által üldöztettünk", akkor megvédte Kalocsa őket. 2. Az érsek engedett templomot építeni. 3. Kosztolányi Lajos adai plébánost nekik is lelkipásztorul adta. 4. A templomot felruházta. 5. Kérik Davidek István adai káplánt lelkésznek, miután Kosztolányi Topolyán lett plébános, s ez a káplán már majd három éve gondozza az adai juhok mellett a moholiakat is.

Davidek István az első helyben lakó lelkész 1805. novemberétől

A FŐOLTÁRKÉPRŐL:

A Szent György lovagot ábrázoló főoltárképet Von Josef Kesler festette Bécsben, 1882-ben. (A kép hátlapján a következő felirat olvasható: Iemalt Auftrage des Hochwundigen Hern József Sümeghi Verzeit Cooperator In Moholy).

A TEMPLOMI ORGONÁRÓL:

A moholi Közégi Képviselő Testület (KKT) 1875. 08. 25-én tartott rendkívüli közgyűlése alkalmával tárgyalt a moholi római katolikus egyházközösség kérelméről, amelyben a templomi orgona kijavítására 80 frtnyi összegnek a közpénztárból való kifizetését kéri. A kért 80 frtnyi összeg megszavazva a községi közpénztár terhére. Az orgona beszerzésének idejéről nem találtam írásos okiratot, de amint az a közöltekből látszik a templomnak 1875 előtt már volt templomi orgonája. Az orgona valószínűleg a templommal egykorú /1824/ lehetett, megjegyzés tőlem). A templom kórusán a jelenleg is használatban levő 2 manuális és 17 regiszteres templomi orgonát Angster József és fia, Pécs készítették 1913-ban.

A MENNYEZETKÉPEKRŐL:

Írásos adat hiányában valószínűsíthető, hogy a templom mennyezetképei 1824/5-ben a templom átépítésénél készülhettek. Jelenleg ezekről a képekről az állapítható meg, hogy azokat 1978-ban Oláh Dániel, Pataki Péter és Horváth Lajos moholi festők újra festették (megjegyzés tőlem).

A SZENT ANTAL ÉS SZENT JÓZSEF SZOBROKRÓL:

E szobrokat FERDINAND STUFLESSER BILDHAUER & ALTARBAUER ST. ULRICH - GRÖDEN; TIROL. (AUSTRIA) készítette. Jelenleg ezek a szobrok a parókia folyosóján vannak elhelyezve (megjegyzés tőlem).

JELENLEG A TEMPLOMBAN LEVŐ SZENT ANTAL SZOBORRÓL ~ KISOLTÁRRÓL:

Az oltár Magó Mátyás és neje Raffay Erzsébet ajándéka 1933-ból.

AZ EGYHÁZI BÚCSÚK RENDJE:

Minden év április 24-én kerül sor a Szent Györgyi búcsú megrendezésére. A második búcsú megrendezésére pedig minden év szeptember 29-én kerül sor, ha ez a nap vasárnapra esik, amennyiben ez nem így van akkor a búcsú napja, áttevődik október első vasárnapjára.