Luk. 11,1. "És lőn amikor ő imátkozék egy helyen,minekutánna
elvégezte,monda néki egy az ő tanítványai közül: Uram taníts minket
imátkozni,miképpen János is tanította az ő tanítványait."
Az ima egy kulcs a hivő ember kezében mellyel megnyithatja a menny
kincstárát. Irta egy gondokodó keresztény. Amikor a tanytványok látták
Jézust imátkozni,
valami különös dologra figyeltek föl. Olyan közvetlen,olyan
bizalommal imátkozott mennyei Atyjához, hogy megkérték ,hogy tanítsa meg
őket igy imátkozni. Igy Jézus a Miatyánkban foglalta össze az ember
7-legfontosabb szükségletét. Az imátságunk próbaköve az hogy mennyire
tudunk belenyugodni Isten akaratába.Ez pedig csak úgy megy,ha életünk
minden helyzetében Istennek adunk igazat.
Sokszor a keresztény ember egy betanult imádsággal akarja elmondani
Istennek a mindennapi szükségletét. Ez olyan mint az egyoldalú
táplálkozás,mely hiány-
betegséghez vezet.
Egy múltszázadi tanulságos történet jut erröl eszembe,amikor
Antonió de Mello hazafelé tartott a piacrol,és ráesteledett egy erdő
kellős közepén. A lovait megabrakoltatta, és elő akarta venni
tarisznyájábol kedvelt imakönyvét,de nem találta mert otthon felejtette.
Az imakönyvében fel volt jegyezve ABC sorrendben az ő
imádságai.Mélységesen elszomorodott és igy fohászkodott magában: Uram
nagíy butaságot csináltam amikor imakönyv nélkül indultam el
otthonrol,de emlékezetem olyan rövid hogy egy imádságot se tudok
elmondani neked fejböl,
könyv nélkül. Ezért most csak azt tudom elmondani neked hogy A.B.C. És te összetudod rakni a betükböl az én esti imádságomat.
A mennyben Jézus azt mondta angyalainak: Antoniónak összes
imádságai közül,ez a ma esti ima volt a legszebb és legőszintébb,mert
igaz hitböl és tiszta szívböl fakadt. Ha mi ettöl ettöl jobb imát
akarunk mondani, akkor Isten néma marad. Az öszinte imának egy gyönyörű
példája a Miatyánk ahol 7-kérésben elmondhatjuk Istennek
szükségleteinket. Ha ezt öszintén tesszük Isten meghallgat.
Kommentáld!