hitvilág
2012.01.02 | 12:18 Napi három perc – Boldog nép
Ilyenkor
újév elején így köszöntjük egymást: boldog újévet! Sokszor mondjuk,
mégsem sablonos, mert hiszem, hogy őszinte kívánság van benne. Valljuk
meg, jól is esik. Szomorúak vagyunk, ha elmarad, különösen valaki olyan
részéről, akitől nagyon vártuk.
A kérdésem az, hogy tudjuk-e mi van e kívánságban, egyszerűbben: mi a
boldogság? Sokat írtak már, s bizonyára fognak még írni a boldogságról,
és azt hisszük könnyű elmondani, hogy mi is az. Ám a boldogság vagy
boldogtalanság egy sereg olyan dologtól függ, ami nem látszik, amiről
nem beszélünk, s amit nem is lehet elmondani.
Az ókori görögök szerint a boldogság olyan állapot, amelyben az ember
felülemelkedik minden szenvedésen, a földi élet fáradtságán és gondján.
Boldognak nevezték azokat, akik gondtalan, harmonikus életet éltek.
Seneca, az ókor nagy gondolkodója mondja: „Az a boldog, aki tudja, minek
örüljön, aki boldogságát nem tette másoktól függővé, aki nem
nyugtalankodik, aki bízik önmagában… Hát tanulj meg örülni! (…) Azt
akarom, hogy sose légy szűkében a vidámságnak, hogy házadban mosoly
fakadjon... Hidd el, az igazi boldogság komoly dolog… Amiről én
beszélek, az a felszínről nem látható, és bensődben derül... Szórd szét,
ami csillog, az igazi jóra vesd tekinteted: örülj a magadénak. Az igazi
jóra kockázat nélkül vágyódhatsz. Szeretnéd tudni, honnan ered? Ha
szándékaid becsületesek, cselekedeteid helyesek, lelkiismereted nem
zúgolódik, és megtagadod a véletlen ajándékait, akkor egyenes gerinccel
járhatsz az úton, azon az úton, amit életnek nevezünk...
„Boldog nép az, amelynek az Úr az Istene! – mert annak jól megy sora. (Zsolt 144,15)
Így légy boldog te is, s menjen jól sorod az újesztendőben!
Máthé Sándor
www.unitarius.org
Kommentáld!