,,Békességet hagyok néktek,az én
békességemet adom néktek:nem úgy
adom én néktek,a mint a világ adja.Ne
nyugtalankodjék a ti szivetek,se ne
féljen!"Jn.14:27.
Uram! Emberektől sokat kaptam.
Hálátlan volnék,ha ezt el nem ismerném.
Szeretetet szüleimtől,testvérektől.
Hűséget barátoktól.Addig adták,amig
életidejük tartott.Vagy addig adják,mig
meg nem gátolja őket a mulandó
világban saját elmúlásuk.
Kaptam olyan értékeket is,amelyek erősen függtek a világ fordúló hangulataitól.Olyan szeretetet,amely nem
birta ki az életpróbát.Bizalmat,amig ez az ajándékozó érdekében állott.
Haladéktalanul vissza is vonták,amikor önmagukra néző okosságuk igy
tanácsolta.Sem örömben ,sem bajban nem változó,a mulandóságtól
független értékeket csak a Te Szentlelked nyújtott nekem. Közöttük azt
a kincset is,amelyről mai szavadban biztositasz:a Te békességedet.
Akkor kaptam éppen,mikor nem tudtam volna nélküle élni. És meghagytad
birtokomban akkor is,amikor külső nyugalmamtól,biztonságomtól meg-
fosztott a világ.Nekem is megadtad azt a kegyelmet,amelyért a keresz-
tény világban olyan sokszor magasztaltak Téged.Elvehetetlen békességet
adtál.
Uram! Szavad igaz.Nem kell nyugtalankodnom.Nem kell félnem.Ezt köszö-
nöm meg Neked szivem mélységéből.Ámen
(Ordass Lajos)
Kommentáld!