,,Mert ő a mi Istenünk,mi pedig az ő legelőjének népei és az ő kezének juhai vagyunk,vajha ma hallanátok az ő szavát."Zsolt.95:7.
Hovatartozásunk akkor a legnyilvánvalóbb,amikor teljes meggyőződéssel
tudjuk,hogy Kiéi vagyunk,és Isten is teljes mértékben a miénk.Ilyen a mi
Istenünk...Az Övéi vagyunk,mint ahogy Ő is a miénk.Kétszeresen is az
Ővéi vagyunk:elsősorban a teremtés által,másodsorban pedig azáltal,hogy
Jézus Krisztus érettünk hozott áldozata révén ,örökbe fogadott minket.
Isten,mivel szeret minket,nem bizza a véletlenre ezt az értékes kapcsola-
tot.Semmi abból,amit teszünk,gondolunk vagy megtapasztalunk,nem
szűkölködik az Ő szeretetében.Ismeri jól az Ő nyáját:mindenik bárányát
nevén szólitja,és biztositja számára a gazdag legelőt,hogy ezáltal is örül-
jön az életnek.Mivel törődik velünk,keze szüntelen őrködik felettünk,hogy
mindvégig szeretetének ,,legelőjén" maradjunk.Kezében teljes biztonság-
ban vagyunk.
Megváltónk tenyerén lévő nyomok a bizonyitékai ,hogy senki nem szakithat
el Tőle.
,,Imé,az én markaimba metszettelek fel téged..."
Ésa.49:16
Mi vagyunk azok,akik határtalan szeretetének kiáradását korlátozzuk,azzal
hogy nem hallgatunk szavára.Dávid sóhaja nekünk is szól:,,Ó,ha hallaná-
tok ma az Ő szavát."
A mindennapok tumultusában és kihivásában,halljuk meg jó Pásztorunk
szelid hangját,mely lépésről lépésre vezet,hogy megvalósitsa általunk az
Ő tervét, véghezvigye akaratát, mely elvezet a Menny kapujához.
Kommentáld!