Olyan ember van melletted, aki − ha javító szándékkal is − pusztít a kritikáival? Ha még igaza is van néhány dologban, annál rosszabb. Tőled függ, hogy a mélybe tud-e rántani, vagy sem. Attól függ, hogy vele vagy-e körülzárva, hogy az ő pici edényében úszkálsz-e, hogy ő-e számodra az egész világ… vagy sem.
Emlékszel az aranyhalra, amelyik a kis akváriumban kuksolt? (Ha szeretsz, sebezhető vagy) Ha átugrottál Isten nagyobb edényébe, tágas tavába, akkor másképp nézhetsz rá is. Szeretheted, mert van honnan merítened. Nem kell elmenekülnöd, védőfalakat építened magad köré. Lehetsz mellette, vele boldog, mert szabad vagy rá.
Ha a boldogságod forrása Krisztus, senki nem tud a mélybe rántani.
Szabad vagy akár arra is, hogy szeresd azt az embert. Tudsz ugyanis nélküle élni. Nem belőle cumizod az életet. Nem kell rá támaszkodnod. Egész ember vagy, nélküle is van életed. Olyan boldog vagy, hogy nincs szükséged rá. Akár vele is maradhatsz, szeretheted, mert nem tud tönkretenni. Nem kell féltened magadat tőle. Élvezheted a Krisztustól kapott életedet… és még benne is tudsz örömöt találni.
Ha nem tudod őt ilyen helyre tenni az életedben, akkor tönkremehetsz mellette. Megölheti a lelkedet, megbetegítheti a testedet ez az állapot.
Az izráeliek is belepusztultak, amikor a kígyómarással foglalkoztak, és nem az Istentől kapott szabadítóra, a rézkígyóra néztek. Elpusztultak azok, akiknek a számára nagyobb volt az a kígyó, amelyik megharapta őket, mint az, amelyik fel volt tűzve a póznára. Az kicsinek látszott, talán, mert messze volt.
Melyik a nagyobb kígyó az életedben?
Nem jelenthet olyan sokat egy másik ember, hogy belőle álljon az életed… hogy a boldogságodat el tudja rabolni. Ha nagyon közel van, talán túl nagynak látszik, és eltakarja a horizontodat.
Nem kell arra várnod, hogy az emberek észrevegyék a nagyszerűségedet, és kellőképpen elismerjenek. Ki olyan fontos, hogy képes legyen kioltani a lelkesedésedet? Istennek sokat érsz.Más pedig mit számít Hozzá képest?
Kommentáld!