PÁLFORDULÓ
JANUÁR 25. - PÁL NAPJA - NÉPI HIEDELEM
Ezt a napot pálfordulónak is szokták nevezni, mely arra a bibliai
történetre utal, ami szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg
és Pál apostol lett belőle.
Pál napi regula:
„Ha Pál fordul köddel, ember hullik döggel.”
A nyugtalanabb időjárás sem ígért jobb kilátásokat:
“Hogyha szeles Pál-fordulás, akkor lészen hadakozás."
Babonásabb helyeken nem elégedtek meg a regulák jóslataival, a
kíváncsi mámikák úgynevezett Pál-pogácsát sütöttek.
Annyi darabot, ahány
tagja volt a családnak.
Mindegyik pogácsába egy-egy lúdtollat tűztek,
és akinek a pogácsáján sütés közben a toll-életjel megégett, az bizony –
legalábbis a kíméletlenebb vénasszonyok szerint – még abban az évben
búcsút mondhatott az árnyékvilágnak.
A jó termést elősegítendő ajánlatos ilyenkor a hagymadugványos
tarisznyát leemelni a fogasról, és megfordítva visszaakasztani, mert
akkor nem magzik fel a hagyma, és a ludak fenekét is illik megpiszkálni,
hogy szaporábban tojjanak.
Kevésbé közismert tény, hogy a gyertyaszentelő napjához fűződő
“medvejóslat” eredetileg szintén Pál napjához kapcsolódott.
“Ha
Pál-fordulókor a medve kijön téli menedékéből – állították Baranyában a
múlt század közepén is – és meglátja, hogy süt a nap, akkor még
visszasomfordál, mert annyi hideg nap lesz a kitavaszodásig, mint
amennyi az esztendőből már elmúlt.”
A délvidéken a régi öregek így fohászkodtak jórafordító Pálhoz
“Inkább farkas ordítson be, mint hogy jó idő legyen.”
Mert akkor, a tapasztalások szerint, akár meg is számlálhatták a kivénhedt tél utolsó napjait.
Kommentáld!