Nabukodonozor babiloni király udvarában egy ifjú,nemesi családfával
rendelkező bölcset számos fogolytársa közül kiválasztanak,hogy magas
iskolában kiképezzék,és a hatalmas birodalom vezetésében küldetéssel
megbizzák.Nem mindenkinek adatott meg a lehetőség,hogy nemesi
leszármazottként,különleges adottságokkal rendelkezvén a kor legnagyobb városában,a legnagyobb király udvarának legjobb iskolájában
tanulhasson.
Nabukodonozor udvarában Dániel különböző helyzetekkel szembesült,
amelyekben próbára tétetett Izráel Istene iránti hűsége,akinek képviselője
volt.Dániel rendithetetlenül kiállta a próbákat,függetlenül attól,hogy milyen árat kellett ezért fizetnie.
Elkötelezettsége mellett nem a nehéz időkben döntött,hanem jóval előtte.
Sorsát teljes mértékben Isten vezetésére bizta.Isten pedig nem hagyta őt cserben,az oroszlánok verméből való szabadúlása,ékes bizonyitéka ennek.
Dániel nyugodt szivvel mondhatta:,,Az Úr az én segitségem,nem félek,
ember mit árthat nekem?!"
Minden bizonnyal a mi megpróbáltatásunk nem lesz ennyire látványos,de
ami számitani fog a mi esetünkben is ,az az,hogy hűségesek maradunk-e
Istenhez vagy nem.Nem fognak tüzes kemencébe vagy oroszlánok ver-
mébe vetni,Nekünk sokkal kisebb próbákban kell helytállnunk.Félünk az
emberektől?Mit árthatnak nekünk? Mit árthattak Dánielnek?
Legyenek velünk szemben bármilyen ellenségesek is az emberek,Isten
rólunk is gondot fog viselni,akárcsak Dánielről.
,,Úgyhogy bizvást mondjuk:az Úr az én segitségem,nem félek,ember
mit árthat nékem."Zsolt.13:6.
Kommentáld!