A Pünkösd a Szent Lélek kitöltetésének az ünnepe. Némelyek azt gondolják, hogy a pünkösdi esemény elõtt nem is volt Szent Lélek, hanem csak attól fogva, hogy az apostolok az elsõ pünkösd napján együtt voltak, amint az meg is van írva:

"Hirtelen zaj támadt az égbõl, olyan, mint a heves szélvész zúgása. Betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd pedig szétoszló lángnyelvek jelentek meg nekik, olyanok, mint a tûz, és leereszkedtek mindegyikükre.

Ekkor mindnyájan beteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, amint a Szentlélek megadta nekik, hogy szóljanak."

Nyilván fontos esemény volt ez, amolyan vízválasztó nem csak a kereszténység, hanem az egész emberiség életében is.

Mégis tudnivaló, hogy a Szent Írás így kezdõdik:

"Kezdetben teremtette az Isten az Eget és a Földet. A Föld puszta és üres volt, és sötétség volt a mélység felett, és Isten Lelke lebegett a vizek felett."

Tehát a Szent Lélek a kezdettõl fogva jelen van a kozmosz életében, és mégis az elsõ Pünkösd egy olyan vadonatúj kezdet, amelyben a Szent Lélek már elválaszthatatlan a Földre született Isten Fiútól.

Vagyis a Szent Lélek vétele ettõl fogva, az Úr Jézus Krisztusban való hitet jelenti: Abban lesz teljessé a Szent Lélek, aki teljességgel hiszi, hogy Jézus Krisztus keresztje a bûnök bocsánatáért adatott az emberiségnek. Nehéz ezt elhinni, és Isten nem is kényszerít senkit a hitre., mert tudjuk, hogy “ahol Istennek Lelke van, ott a szabadság”!

Azonban a vérfolyásos asszony már tizenkét éve beteg volt, és mindenét az orvosokra költötte, mégis egyre betegebb lett.

Emberi kapaszkodókat keresett, de nem talált. Mikor azonban meglátta Jézust, azt gondolta: ha csak a ruhája szegélyét érintem is, meggyógyulok. És meggyógyult, Jézus pedig azt mondta neki, a te hited megtartott. Jeruzsálemben volt egy Beteshda nevû nyílt fürdõ, amelyrõl azt tartották, hogy idõrõl-idõre azért kavarodik fel a vize, mert egy angyal száll le reá.

Aki ilyenkor elsõnek fürdik meg a tóban, minden betegségébõl kigyógyul. A fürdõ mellett oszlopcsar-nokot is építettek, s ebben feküdtek a betegek, vakok, sánták, bénák sokasága várván a víz felkavarodását. Mikor pedig elkezdett a víz kerengeni, mindig nagy tumultus támadt, mert mindenki igyekezett be a vízbe. A magatehetetlenek, ha családjuk, barátjuk nem volt, szolgákat béreltek, hogy becipeljék õket a vízbe.

Volt ott egy ember, aki már harmincnyolc esztendeje beteg volt. Jézus pedig meglátta õt, és megkérdezte:

Akarsz-e meggyógyulni?

A beteg azt felelte, hogy Uram, nincs emberem, aki, amikor felkavarodik a víz, bevigyen engem a tóba. Mire pedig én odavánszorgok, más megy be elõttem, panaszkodott. Jézus azt mondta neki: "Kelj föl, vedd ágyadat, és járj!"

Az ember pedig, miután harmincnyolcévig várt emberek segítségére, most azonnal meggyógyult ! Az emberi élet ezer poklából, egyedül a Jézus Krisztusban való hit tud bennünket kimenteni.

A mai ember pedig néha azt gondolja, hogy a pénz nélkül nem lehet élni. Ezért sokan a pénzben hisznek, a pénz hatalmában, s tudva-tudatlan, akarva-akaratlan a pénz istenének, a Mammonnak szolgálnak, /aki természetesen a Sátán jobbkeze/. Pedig az elsõ Pünkösd utáni idõkben azt írja a Szent Írás az elsõ keresztény közösségekrõl, hogy:

"Istenfélelem fogta el az embereket, mert számos csoda és jel történt az apostolok által. A hívek pedig mind egy akaraton voltak, és mindenük közös volt. Birtokaikat és javaikat eladták, s az árát szétosztották, mindenkinek szükségéhez mérten. Naponta egy lélekkel ott voltak a templomban, házanként megtörték a kenyeret, örvendezve a szív tisztaságával vették magukhoz az eledelt. Dicsérték az Istent, és a gyülekezetnek az egész nép elõtt igaz bizonysága volt. Az Úr pedig naponta növelte az üdvözülõk számát, akik csatlakoztak a közösséghez.”

A Pünkösd a hit ünnepe. Ha megtaláljuk a hitet, megújít minket a Szent Lélek, és azt mondjuk:

Ha az egész Világ a Mammonnak szolgálna is, mi nem. Ha az egész világ tapsolna is a bûnnek, mi nem. Ha az egész világ akarná is a rabszolgaságot, mi a Krisztus szabadságát választjuk. Ha az egész világ azt mondaná, hogy nincs Isten, mi akkor is csak Õt követjük, és az Õ kinyilvánított akaratát keressük:

a megtérést és a hitben való folytonos növekedést.

Birodalmak eltûnnek, diadalívek elmállanak, hadseregek elporladnak, nemzedékek halnak és születnek, de Istennek csodálatos ajándéka, a hit evangéliuma megmarad mindörökké az Úr Jézus Krisztusban, a Szent Lélek által.

Adja az Örökkévaló, hogy hûséges gyermekeivé lehessünk mindnyájan, ingyen kegyelembõl, hit által, most és mindörökké Úgy legyen !

György Attila László