„Milyen szép a hegyeken annak a lába, aki jó hírt hoz; aki békét hirdet, örömhírt hoz, és kikiáltja a szabadulást. Aki azt mondja Sionnak: „Királlyá lett a te Istened.” 

Ézs 52,7

Két kenyai lelkipásztorral álltam a mezőn hosszú vándorlás után.

Öt napon át jártunk kunyhóról kunyhóra Jézus életet adó üzenetét hordozva. Imádkoztunk, meghallgattuk őket, és én sírtam a hihetetlen nyomor láttán.

A rövid együtt töltött idő alatt ezek a lelkipásztorok új értelmet adtak a bátorság szónak számomra, a szenvedélynek, mellyel az Úr üzenetét hordozzák. Előfordul, hogy 30 mérföldet gyalogolnak, hogy egyetlen családdal megosszák Jézus örömhírét.

Én meg 30 métert sem teszek meg, hogy köszönjek szomszédomnak, akinek ugyanakkora szüksége lenne Istenre.

Igen, ezek az emberek az Ézsaiás 52,7 élő példái: „Milyen szép a hegyeken annak a lába, aki jó hírt hoz; aki békét hirdet, örömhírt hoz, és kikiáltja a szabadulást. Aki azt mondja Sionnak: ’Uralkodik a te Istened’.”

A bibliai kommentárok szerint az itt említett hírvivő örömhírt vitt a régóta fogságban élő zsidóknak. Már messziről látni lehetett, ahogy a dombokon fut feléjük. Csodálatos öröm és remény hírét hozta: szabadok lettek! Megszabadultak a kötelékektől, megszabadultak a kétségbeeséstől.

Van egy másik üzenet is, amit ez a hírvivő hordozott minden embernek, a régieknek éppúgy, mint a maiaknak: a közelgő Messiásnak, Jézusnak az örömhírét. Az ő születésének, halálának és feltámadásának örömhírét. A reményt, mely kisgyermekként jött a világra, férfiként halt meg, és örökéletet biztosító Megváltóként támadt fel. Ugyanazt a hírt, amit a két lelkipásztor hordozott Kenya poros útjain kunyhóról kunyhóra.

Hazatértem után még napokig lefoglalta gondolataimat a két lelkipásztor szenvedélyes munkája. Ez hívta életre meggyőződésemet, hogy Isten Igéjének hirdetése a hivatásom – nem csak más országok népe felé, hanem a körülöttem élőknek.

Sokat tanultam kenyai barátaimtól. Lehet, hogy nem gyalogolok mérföldeken át, de el tudok jutni a város túloldalára a hajléktalanokhoz. Át tudok menni az út másik oldalán lakó ismerőshöz, hogy elmondjam neki, Jézus ki tudja szabadítani az aggódás fogságából. És közvetíteni tudom a békességet, amire annyira vágynak az emberek.

Hetek, hónapok, majd évek múltak el kenyai kirándulásom óta, de velem maradt a mérföldeken át gyalogló lelkipásztorok emléke, akik meg akarják osztani másokkal az Úr jó hírét. Ez az emlék sarkall továbbra is, hogy kimozduljak megszokott életrendemből, és legyek örömhírt hordozó, ahogy az Ézsaiás 52,7 írja. 

Velem tartasz?

Az élet nehéz, de Te jó vagy, Uram. Gyújtsd meg lelkemben a szenvedély lángját, mellyel hirdetni tudom környezetemben békességed és megváltásod örömhírét. Ámen.

Forrás:Nicki Koziarz- Bringing Hope