Mikor Numa Pompilius, a mondák szerint Róma második, jövendőmondó királya Kr.e. mintegy hétszáz évvel kiválasztotta azt a magaslatot, ahonnan népének kinyilvánította az istenek állítólagos üzeneteit (a vaticinatiókat), aligha láthatta előre a jövőt – azt, hogy a Vaticanus-domb viszonylag kisebb részén idővel egy szuverén, nemzetközileg is elismert városállam alakul, amelyet a császárságokra és királyságokra jellemző elidegeníthetetlen területi, politikai, polgári és diplomáciai jogok illetnek majd meg.

A Vatikán a világ legkisebb államalakulata. Területe alig haladja meg a 44 hektárt. E kicsiny állam területén található ugyanakkor a világ legnagyobb temploma, a Szent Péter-székesegyház, továbbá egyik legnagyobb kiterjedésű palotaépítménye, amely mintegy ezer helyiségből áll.


A szuverén állam 1929. február 11-én alakult az ún. lateráni szerződés alapján. XI. Pius pápa lateráni egyezmény aláírása idején a következőket mondta: „Ez a terület kicsi, mégis kijelenthetjük, hogy a világon a legnagyobb, hiszen itt található a Bernini által tervezett oszlopcsarnok, Michelangelo kupolája, a gyönyörű galériák, a kertek és a könyvtárak számos tudományos kincse, valamint az Apostolok Fejedelmének sírja.”


A Szent Péter-bazilika a kereszténység legnagyobb temploma. Annak a fényes ókeresztény bazilikának a helyén áll, melyet Constantinus császár építtetett 324-ben a szent apostol tiszteletére. Az ősi székesegyház falai a középkor végére omladozni kezdtek, ezért Bramante kapott megbízást új főtemplom építésére. Dolgozott rajta Raffaello, B. Peruzzi, A. Sangallo, végül Michelangelo is. Ez utóbbi Bramante elképzeléseihez híven görög kereszt alaprajzú grandiózus bazilikát tervezett kettős boltozatú kupolával. A XVII. sz. első éveiben Maderno a görög kereszt alaprajzot latin kereszt formájúvá változtatta. Az ő munkája a barokk homlokzat is. A templom elé később Bernini hatalmas ellipszis alakú díszteret épített, melyet két oldalról félkör alakú négyes oszlopsorok (a híres kollonnádok) szegélyeznek. 284 oszlop és 88 pillér alkotja a Kolonnádokat.

Az oszlopcsarnok tetején körben 162 szent barokk szobra áll. Bernini 1656 és 1667 között, 11 éven át dolgozott remekművén. A tér közepén magas. vörösgránit obeliszk nyúlik az ég felé. Caligula hozatta ide Egyiptomból, Kr. u. 37-ben. Ha ráállunk az obeliszk és a két, 17. századi ikerszökőkút közé elhelyezett két, kör alakú burkolókő egyikére, megfigyelhetjük a tökéletesen összehangolt négyes dór oszlopsorokat, amelyek az optikai bravúr következtében egyetlen oszlopnak tűnnek.


Két szökőkút van mellette, az egyiket Maderno, a másíkat Bernini készítette. A templomhoz széles lépcsősor vezet. A tágas központi előcsarnokkal díszített homlokzaton 9 balkon van kiképezve, a középsőt, a Loggia delle Benedizioni-t az áldások loggiájának hívják, mert ebből az ablakból hangzik el nagy ünnepeken a pápa áldása az « Urbi et Orbi » (áldás a városnak és a világnak) a hívek nagyszámú tömege előtt, mely ilyenkor a Szent Péter téren összegyűlik.

A homlokzat előterében végigvonuló márvány oszlopsor 5 ajtaja vezet az átriumba, Maderno méltóságteljes alkotásába (1608-13.), melyet értékes mozaikok díszítenek: Giottótól a Navicella (az apostoli halászbárka) a bejárati ajtó fölött és Constantinus császár lovasszobra, Bernini alkotása, mely szintén az előcsarnokban helyezkedik el. A központi bejárat bronzszárnyait Antonio Filarete készítette 1440-45-ben.

A kiváló ötvösmunka Szt. Péter és Szt. Pál alakját idézi. Az utolsó ajtó jobbra az ún Porta Santa, a szent ajtó, melyet zárva tartanak, csupán a jubileumi szent években nyitja ki a pápa egy jelképes kalapácsütéssel. Lépjünk be a bazilika belsejébe és azonnal észleljük, hogy a legnagyobb szent épületben vagyunk, melyet valaha is építettek. Ez a monumentális alkotás azért született, hogy a katolikus egyház szentségét magasztalja, ezért is lett a szent ereklyéknek, csodálatos egyházi kincseknek gazdag tárháza.

Maga az épület a reneszánsz és a barokk stílus harmonikus egysége. Amikor belépünk a székesegyházba, olyan érzés fog el „mintha az Örökkévalóságba lépnénk be—, írta Goethe. A világ legnagyobb katolikus temploma roppant dimenziókat tár fel. Külső hosszúsága 212 m. belső hosszúsága 187 m . Belmagassága a kupola csúcsáig 132 m . A főhajó padlóján réz távjelzők mutatják, hogy milyen hosszúak a világ más híres, nagy katedrálisai.


A bazilika legértékesebb műremekét, legféltettebb kincsét, Michelangelo magasztos Piatá­ját a bejáratról jobbra, saját kápolnájában találjuk. A művész. mindössze 24 éves volt. amikor kifaragta a mélyen megrendítő szobrot. A Szűz ölében ringatja a megfeszített Krisztus testét. Ez Michelangelo egyetlen olyan műve. amelyet szignált (a Madonna széles vállszalagján), miután meghallotta, hogy az emb­rek egy másik szobrásznak tulajdonítják az alkotást. Amióta 1972-ben egy vallási fanatikus kalapáccsal a kezében meg akarta rongálni a szobrot, védőüveg borítja.

A belső teret hatalmas pillértömegek tagolják. Hol elszűkül, hol kitárul a rendszer a boltozatok, kupolák egymásutánjában, míg középen Szt. Péter sírja fölé borul a világ legszebb kupolája. A kupola alatt magasodik a baldacchino, Bernini 29 m magas oltárbaldachinja. A főoltár fölött szárnyal, amelynél csak a pápa celebrálhat misét. A tető és a négy csavart oszlop a Pantheon bronzdíszeinek anyagából készült. Mind a négy oszlop tetején címerpajzson ott láthatjuk a három méhet, a művet megrendelő Barberini VIII. Orbán pápa címerállatát. A lenyűgöző kupola megtervezéséhez Michelangelo a Pantheon és