A
család szépen összegyűlt, a gyerekek meg elgondolni sem tudták, hogy mi
az a nagy hír, ami miatt a szüleik ilyen titokzatosak. Velük sosem
történik semmi. Tiszta unalom az életük. A legnagyobb izgalom az
éltükben, ha néhány új virágot hoz a begónia.
A szülők az ebéd befejezése után bejelentették, hogy mostantól másképp
szeretnének élni. Ezért aztán szépen eladják a családi házukat. Egy
kisebb lakásba költöznek és vesznek egy hajót. Végre itt az ideje, hogy
körülhajózzák a földet.
A
gyerekek iszonyatos nevetésbe törtek ki, mert azt hitték ez valami kis
tréfa. Ám hamar kiderült, hogy nem az. A szülők tényleg eladták a házat,
vettek egy hajót majd elindultak a világ körül.
Anyukájuk, akiről eddig el sem tudták képzelni, hogy kalandvágya
meghaladhatja egy új süteményrecept kipróbálását, kivirult. Apukájukat
mintha kicserélték volna. Néha küldtek képeslapot vagy e-mailt egy-egy
egzotikus szigetről. És ha aggódtak is a gyerekek miatt, ez nem nagyon
látszott rajtuk.
Míg a gyerekek dolgoztak, a szülők boldogan vitorláztak a nagy vizeken.
És a
gyerekek elgondolkodtak. Valahogy természetes volt, hogy a szüleik
mindig ott vannak, lehet rájuk számítani, lehet tőlük kölcsönkérni. De
hogy boldogok- e azt még sosem kérdezték.
A szülők 3 év múlva hazatértek. Újra süteményillat töltötte be a
lakást. De a gyerekek már másként néztek a szüleikre. Valahogy
észrevették, hogy ők is emberek és nem csak szülők. Nekik is vannak
álmaik. Álmaik, amiket valóra váltottak.
Kommentáld!