„Az Úr… emlékezik rá, hogy porból lettünk.” (Zsoltárok 103:13-14)
Mivel manapság az emberek hosszabb ideig élnek, sokunk gondoskodik beteg és idős családtagjairól.
De ki gondoskodik a gondozókról? Ki tölti be az ő szükségeiket? Ha te gondozó vagy, íme, néhány dolog, amit meg kell tanulnod megtenni magadért.
Először is: kérj segítséget!
John Donne írta: „Senki sem egy különálló sziget”.
Először talán furcsa érzés, és nehezedre esik segítséget kérni, mégis tedd meg, és jobban fogod érezni magad! Kezdd azzal, hogy összeállítod azon területek listáját, ahol a szeretted segítségre szorul. Fogalmazz konkrétan: házimunkák, közlekedés, személyes pénzügyek, fürdetés, öltöztetés, egyebek. Ha nemet mondanak, ne vedd személyeskedésnek, fordulj máshoz, keresgélj másfelé!
Vannak emberek körülötted, akik csak arra várnak, hogy megkérjék őket, emberek, akik örömüket lelik a szolgálatban.
Másodszor: maradj kapcsolatban!
Ne te akard feltalálni a spanyolviaszt! Használd ki az egyház, a közösségi programok, támogató csoportok, nyugdíjas központok és az internet adta lehetőségeket! Vond be a családodat, a barátaidat és a szomszédaidat is!
A Biblia azt mondja: „Az egyedülálló ember legyőzhető… ha ketten vállvetve állnak, győzni tudnak. Három még jobb…”(Prédikátor 4:12 NLT).
Harmadszor: ne feledd, te is csak ember vagy! Isten tudja ezt. Ne érezd tehát rosszul magad azért, mert rosszul érzed magad. Isten „irgalmas… hiszen tudja hogyan formált, emlékszik rá, hogy porból lettünk”(Zsoltárok 103:13-14).
Ha más valaki szükségleteire összpontosítasz, és kizárod a saját szükségleteidet, az nemeslelkűnek tűnhet, de ugyanakkor bűntudathoz, haraghoz, depresszióhoz és kiégéshez vezet.
Érzéseid befolyásolják fizikai állapotodat, ezért engedd meg magadnak, hogy érezd, megéld őket, nemcsak azért, mert ez egészségesen tart, hanem azért is, mert ez teszi lehetővé, hogy együtt tudj érezni másokkal, és továbbra is gondoskodni tudj róluk.
Kommentáld!