Magasztallak, mert félelmetesen és csodálatosan megalkottál. Csodálatosak alkotásaid, és lelkem jól tudja ezt. (Zsolt.139:14)
Belegondoltál már abba, hogy ha összehasonlítod magad másokkal és azt kívánod, bárcsak olyan lennél, mint valaki más, azzal azt üzened Istennek, hogy nem végzett jó munkát?
Mintha azt mondanád:
„Istenem, miért alkottál selejtesnek, kevesebbnek?”
Tudnod kell, hogy Isten senkit sem alkotott alacsonyabb rendűnek, másodosztályúnak. Nem! Remekmű vagy!
Isten mindennel ellátott és minden szükségessel felszerelt ahhoz az úthoz, amit kijelölt számodra!
Legyen a hozzáállásod valami ilyesmi: „Lehet, hogy nem nézek ki úgy, mint valaki más, vagy nincs olyan jó állásom, mint valaki másnak. Ez nem számít. De senki nem lesz soha jobb „én magam”.
Engem kent fel Isten, hogy én lehessek önmagam. Engem látott el mindennel, hogy én lehessek önmagam!”
Ne felejtsd el, könnyebb azt csinálni, amire Isten felszerelt. Ne ess bele abba a csapdába, hogy megpróbálsz olyan lenni, mint valaki más.
Fogadd el azt, akinek Isten alkotott, és ragadd meg a jó dolgokat, amiket kikészített számodra!
Mennyei Atyám, köszönöm, hogy megalkottál. Köszönöm, hogy elláttál mindennel ahhoz, hogy betöltsem a küldetésemet. Úgy döntök, hogy arra fogok koncentrálni, amit a kezembe helyeztél, tudva, hogy amint hűségesen az utadon maradok, Te irányítod a lépteimet. Áldalak és dicsőítlek Téged mindazért, Aki vagy. Jézus nevében. Ámen.
Joel Osteen
Kommentáld!