Thomas Edison laboratóriuma 1914 decemberében csaknem teljesen a
lángok martalékává vált.Jóllehet a kár meghaladta a hétmillió dollárt,az
épület csak 280000 dollárra volt biztositva,mivel betonból készült,s igy
tűzállónak hitték.
Edison életművének nagy része odaveszett azon a decemberi éjszakán.
A tűzvész tetőpontján,a feltaláló huszonnégy esztendős fia,Charles az
aggodalomtól félőrűlten rohangászott a füst és törmelékek között, mig
végre megtalálta az apját a tűz közelében,arcát vörösre festette a lángok
visszfénye,ősz haja lobogott a szélben.
- A szivem sajgott érte - számol be az esetről Charles Edison.- Már nem volt fiatal,s most mindene elpusztult. Észrevett. ,,Hol van anyád?"-kiabálta.
Azt feleltem ,nem tudom.
,,Eredj ,keresd meg,hozd ide,soha életében nem láthat még ehhez hasonlót!"
Másnap reggel,reményeink és álmaink üszkös romjai között kószálva,a
hatvanhét esztendős Edison kijelentette:
- A katasztrófa legnagyobb haszna,hogy minden tévedésünk elégett.
Hála Istennek ,tiszta lappal indulhatunk újra.
Három héttel a tűz után sikerült megszerkesztenie az első fonográfiát.
(The Sower's Seeds)
Kommentáld!