“…újuljatok meg lelketekben és elmétekben, öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett.”

Pál levele az efézusiakhoz 4:23-24

Szokták mondani: “mintha kicseréltek volna”. Ez néha jót, néha rosszat jelent. Például amikor a feleségem mondta pár hónapja, nem jelentett annyira jót. Az esküvői képeket nézegette. Mellette ültem, egyszer csak végigmért, és kijelentette, hogy olyan mintha kicseréltek volna. Felszedtem jó pár kilót, és kevésbé borotválkozom, ez igaz. Öregedtem is (másfél év is lehet sok idő). Nem igazán örültem neki. El is határoztam, hogy holnaptól sportolni fogok, úgyhogy holnaptól sportolni fogok. Csak holnap újból holnapra tervezem be.

Nem minden változás negatív. Az emberek sem mindig rossz irányba változnak. Tudom, hogy rengeteg példa mondja az ellenkezőjét, hogy sokat látunk olyant, hogy rossz irányba változik valaki, de nem egyértelmű, nem alapértelmezett, és nem is ez a célunk ideális esetben. Megvan mindig az okunk rá, hogy miért olyanok vagyunk amilyenek, és ezt miért kéne mindenkinek elfogadni, de a Biblia nem ezt a mentalitást tanítja.

Pál apostol kihívást állít elénk. Azt mondja, hogy két féle ember van. Az egyik az “ó ember”, aki a vágyainak él, aki olyan dolgokat tesz, ami megkérdőjelezhető, vagy egyértelműen nem helyes, vagy messzebb megyek, aki csak szimplán rossz indítékkal teszi azt amit tesz. Az, hogy mit teszek, nem csak amiatt ítélhető el, amit teszek, hanem a miért miatt is. Az “ó ember” indítéka más, mint az újé. A régi énünk lehet hogy azért tenne jót, mert ezt mondták neki, vagy mert elvárják tőle, vagy mert haszna származik belőle, és persze azt mondjuk, hogy jó ember, mert megtette, de ennél sokkal több is lehetne.

Ehhez képest az “új ember” a másik pólus. Az, aki azért teszi a jót, mert nem tud nem úgy tenni. Mert van egy belső motor, ami arra ösztönzi, hogy segítsen, hogy igazságos legyen. Nem kényszerből, hanem természetesen. Azért, mert erre teremtette Isten. Azért szeret, mert nem tud mást tenni. Azért igazságos, mert nem tud más lenni.

Pál azt mondja, hogy a képlet nem úgy néz ki, hogy vagy rossz vagyok, mert elhagyom magam, vagy jó vagyok, mert teszek érte. Ez a történet máshogy néz ki. Meg kell újulni. Meg kell változni. Ki kell cserélni önmagunkat egy másik valakire, de nem izom megfeszítve, hanem Istennel karöltve. Átalakulni lélekben és gondolkodásban az Istennel való kapcsolat által. Azért, mert megváltoztat a közösség a Teremtővel. Ő így tervezte eredetileg. Lehet hogy eltávolodtunk tőle, de Neki a terve ez volt.

Lehetsz új ember. Közeledj Istenhez, és hagyd, hogy megváltoztasson!